A Zala folyó holtágának partján több mint fél évszázada áll a Göcseji Falumúzeum, mely egy napfényes kora őszi napon különösen jó úti cél. régi porták között sétálhatunk, benézhetünk a hajdani falusi élet mindennapjaiba, és még libák, kacsák, tyúkok és kecskék is várnak ránk.
Kosztolányi Dezső 1936-ban úgy írt Göcsejről: „A levegő puhább itt, mint egyebütt…” A vidéket akkor még olyan tájként látta, ahol az élet ritmusát alig változtatta meg a modern kor. Több mint harminc évvel később éppen ennek a sajátos zalai tájegységnek az építészetét, tárgyait és életmódját kezdték összegyűjteni Zalaegerszegen.
A Göcseji Falumúzeum 1968. augusztus 20-án nyitotta meg kapuit, azóta pedig több generáció ismerhette meg itt, hogyan éltek egykor Göcsej és Zala falvaiban.
Egy régi zalai falu a Zala partján
A falumúzeumban nem vitrinek mögül kell szemlélnünk a múltat. A régi parasztházak, gazdasági épületek és porták között sétálva
sokkal könnyebb elképzelni, hogyan telhetett egy hétköznap száz vagy akár kétszáz évvel ezelőtt.
Kora ősszel ráadásul éppen az a fajta kirándulóidő várhat itt ránk, amikor nem kell sietni sehova. Már nincs nyári hőség, de egy napos délutánon még kellemes végigsétálni a házak között, miközben a kertek és a környező fák lassan őszi színekbe váltanak.
A házak mellett további állandó kiállításokat is találunk. Babákon mutatják be a Kárpát-medence népviseleteit, a Czúgh fazekasdinasztia tárlatán pedig egy olyan mesterség emlékei jelennek meg, ami hosszú időn keresztül hozzátartozott a vidéki hétköznapokhoz.
Egy hídon át egészen a finnugor népekig
A séta egyik érdekes fordulata akkor jön, amikor átkelünk a Zala holtága fölött vezető hídon. A túlparton ugyanis már nem Göcsej emlékeit láthatjuk. 1999-ben itt hozták létre a Finnugor Néprajzi Parkot azzal a céllal, hogy a zalai népi kultúra mellett a rokonnak tartott népek hagyományos életmódját is bemutassák. Így került egymás közelébe többek között egy mari kerített ház, egy finn zsellérház, valamint hanti és manysi szálláshely.
Egyetlen séta alatt tehát jóval messzebbre juthatunk Zalánál.
A falumúzeum talán legkedvesebb lakói azonban nem valamelyik kiállítás részei. A porták körül ma is kapirgáló tyúkokkal, libákkal és kacsákkal találkozhatunk, de kecskék is élnek a területen. Az állatok nem véletlenül kerültek ide: azt a régi háztáji gazdaságot idézik meg, amelyből egykor elképzelhetetlen lett volna kihagyni őket.
Ha ősszel Zalaegerszeg felé járunk, érdemes itt időzni
A Göcseji Falumúzeum egyik nagy előnye, hogy nem kell hozzá egész napos programot szervezni. Lehet belőle néhány órás zalaegerszegi kiruccanás, de könnyen beilleszthető egy hosszabb zalai hétvégébe is. Gyerekekkel az állatok miatt is hálás célpont, felnőttként pedig a régi épületek, a tárgyak és az apró részletek miatt lehet hosszasan nézelődni.
És talán ősszel érthető meg legjobban az a mondat is, amelyet Kosztolányi közel kilencven évvel ezelőtt írt le Göcsejről. Egy napsütéses szeptemberi vagy októberi délutánon, a Zala mellett sétálva valóban könnyű azt érezni, hogy „a levegő puhább itt, mint egyebütt.”
Lelépő, fotók: Mikó Bálint, Unsplash