Lelépő
Image default

10 érdekesség az ország talán legszebb, idén 120 éves könyvtáráról

A Fővárosi Könyvtár, Magyarország egyik legimpozánsabb kulturális intézménye, idén ünnepli alapításának 120. évfordulóját. A könyvtár nemcsak a főváros, hanem az egész ország szellemi örökségének jelentős részét őrzi. Tíz érdekességet gyűjtöttünk össze a történelméből.

1. A Fővárosi Könyvtár létrehozása 1903-ban kezdődött, amikor a városi közgyűlés elfogadta a két szakkönyvtár egyesítését és a működési szabályzatot. A könyvtár 1904-ben nyitotta meg a kapuit, kezdetben 33 ezer kötet társadalomtudományi könyvvel, amelyeket a Városi Statisztikai Hivatal könyvtárából örökölt.

2, Szabó Ervin, a magyar szociológia egyik meghatározó alakja, az intézmény egyik első munkatársa volt. Ő irányította a könyvtár átszervezését „public library” jellegű nyilvános könyvtárrá, és ő tette a Fővárosi Könyvtárat a szociológiai tudományok központjává.

3. 1927-ben a főváros megvásárolta a Wenckheim-palotát. Az 1889-ben épült neobarokk stílusú épület Budapest palotanegyedében található. Négy évig tartó átalakítás után 1931-ben ide költözött a könyvtár.

4. A második világháború során a könyvtárat ért bombázások következtében a központi épületet háborús belövés érte, és két fiókkönyvtár is elpusztult. Ennek ellenére a könyvtár viszonylag kevés veszteséggel vészelte át a háborút.

5. A könyvtár az 1945 utáni időszakban újraindult, és gyorsan alkalmazkodott a változó igényekhez. Tizenhat letét, vándorkönyvtárak, valamint két villamos mozgókönyvtár is létrejött, amelyek révén a könyvtár elérhetősége jelentősen megnövekedett.

6. 1955-től a Fővárosi Könyvtár a legmagasabb szintű közművelődési könyvtárként működött. Az 1960-as években az intézmény kiemelt szerepet kapott a társadalomtudományi kutatásokban, és a szociológia országos szakkönyvtárává vált.

7. 1964-ben a könyvtár Zenei Gyűjteményt hozott létre, amely azóta is fontos részét képezi az intézménynek. Ezt követte a könyvtár szociológiai szakkönyvtárként való megerősödése is, aminek köszönhetően a legnagyobb szociológiai gyűjteményt tartalmazza Magyarországon.

8. A könyvtár 1964-ben indította el a folyóiratok és tanulmánykötetek analitikus katalógusát, amely ma már online is elérhető. Azóta a könyvtár folyamatosan bővítette digitális szolgáltatásait, és az analitikus és ajánló bibliográfiák mellett ma már számos más online forrást is kínál.

9. A Wenckheim-palotában működő Központi Könyvtár látogatottsága 1952-től ugrásszerűen megnövekedett, és az igények kielégítésére 1998 és 2001 között bővítési és rekonstrukciós munkálatok kezdődtek. Az új, világszínvonalú könyvtárépület kialakításával a könyvtár képes volt a megnövekedett keresletet kielégíteni.

10. A Fővárosi Könyvtár egyik különlegessége a Sárkányos gyerekkönyvtár, amely egyedülállóan szórakoztató és oktató élményeket kínál a fiatal olvasók számára. A gyerekkönyvtár a könyvtárépület bővítésével egy időben nyitotta meg kapuit, és azóta is kiemelt szerepet kap a fiatalok könyvbarát nevelésében.

Nagyszerű programokkal ünnepli fennállásának 120. évfordulóját a FSZEK

Színházi, filmes és koncertprogramokkal, neves közreműködőkkel várja a közönséget a Wenckheim-palotában működő központjában a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár szombaton, az alapításának 120. évfordulója alkalmából rendezett egész napos rendezvényen.

A Kövér Béla Bábszínház Dániel András népszerű művét idézi meg az Egy kupac kufli előadással. Lesznek ezeken túl pódiumbeszélgetések az olvasásról és a könyvekhez fűződő viszonyról. Olvas a színház címmel Grisnik Petra színészt és Kerekes-Katz Petrát, a 6SZÍN teátrum produkciós menedzserét Tóth Maja kérdezi. A Központi Könyvtárnak otthont adó Wenckheim-palotáról Szeder Kata és Ruff Orsolya beszélget Bálok az irodalomban és a mozivásznon címmel, délután pedig Mácsai Pál színész-rendező, színházigazgató, este Bródy János énekes-dalszerző lesz a vendég, akikkel Farkas Ferenc beszélget.

A Sárkányos Gyerekkönyvtárban Apa olvas címmel Harcos Bálint és Vig Balázs mesedélelőttjére kerül sor, Rózsavölgyi Anett művészetpedagógiai foglalkozását Kedvenceink könyvben és a filmvásznon címmel szervezi meg, a Tánc-Lánc Egyesület pedig kézműves foglalkozást tart.

A belépéshez nem szükséges könyvtári tagság, a programokon való részvétel ingyenes, de néhány előadásra a férőhelyek számára tekintettel regisztrálni kell.

Lelépő, fotók: FSZEK és Fortepan

 

Kapcsolódó