Van egy egyészen páratlan, nagy méretű festmény az Egri Képtárban, amit gyakran hasonlítanak a Mona Lisához. Utánanéztünk, mi lehet a titka.
Élete szerelme, múzsája köszön vissza a képen
Az Egri Képtárban található egy igazán különleges alkotás, ami Kovács Mihály nevéhez fűződik. A művész az 1800-as évek közepén több évtizedig alkotott Egerben. Járt Itáliában, de tanult német, francia és spanyol művészeti iskolákban is. Egyik utazása során ismerte meg élete szerelmét, a szintén művészet-rajongó festőnőt, Donna Petra de Castro y Blancot.
1867-ben vette feleségül és mintegy 25 évig éltek boldog házasságban.
Baráz Csaba Eger – Séták térben és időben című könyvéből kiderül, hogy nem csak hű társa volt, de múzsája is, akivel osztozhatott a művészet örömeiben is. Ez a mély kapcsolat tükröződik vissza az egri Mona Lisa-ként emlegetett kimagasló alkotásán is. 1872-ben ugyanis megfestette gyönyörű, amúgy huszonkét évvel fiatalabb feleségét. Az alkotásnak a „Feleségem arcképe” címet adta.
A nagyméretű festményt a közelmúltban találták meg és restaurálták a szakértők.
Számos ok miatt hasonlítják Leonardo La Gioconda-jához, azaz a Mona Lisa-hoz. Ezek közül gyűjtöttük össze ötöt:
Portré-ábrázolás
Mindkét festmény központi témája egy női portré. Mind Leonardo, mind Kovács nagy figyelmet fordított a részletek kidolgozására, hogy a modell személyiségét és érzelmeit átadhassák. Mindemellett a reneszánsz stílusra jellemző elemek mindkét képen megjelennek a méltóságteljességükben, a nagy háttérben.
Kompozíció és testtartás
Mindkét portrén a modell ülő helyzetben van ábrázolva, és enyhén elfordul a nézőtől. A kezek elhelyezése is hasonló: mindkét nő keze látható a festményen, nyugalmat és méltóságot sugallva. A bal kéz különösen hasonlít a laza, nyugodt elhelyezésében.
Arckifejezés
Mindkét festményen a modell titokzatos mosolya fontos szerepet játszik. A Mona Lisa híres mosolya évszázadok óta izgatja a nézők képzeletét, míg Kovács Mihály festményén a felesége mosolya szintén egyfajta intimitást és melegség sugároz.
Részletesség és realizmus
Mindkét művész nagy gondot fordított a részletek kidolgozására, legyen szó a bőrről, a hajról vagy a ruházatról. Ez a realizmus és a finom kidolgozás hozzájárul a festmények életszerűségéhez és a modell személyiségének átadásához. Ez a fajta realisztikusság az arcnál és a kezeknél figyelhető meg a legjobban. Ennek oka, hogy mindkét festő a hajat és a női modell ruházatát egy-egy sötés tónussal fogta össze,
így jobban ki tudták emelni a testrészek finom árnyalatait.
Háttér
Bár a háttér stílusa eltérő, mindkét festmény esetében fontos szerepet játszik a kompozícióban. A Mona Lisa hátterében egy misztikus táj látható, ami hozzájárul a festmény enigmatikus hangulatához. Kovács Mihály festményén a háttér kevésbé részletes, de szintén nagy szerepe van a kompozíció egyensúlyában és a modell kiemelésében. A második képnél a háttér bár nagyrészt zárt, ugyanakkor nagytávlatú. Olyan, mintha a messzeségbe tekintenénk. OIyan érzést kelt, mintha az alkotások egyfajta magaslati helyen, nyitott erkélyen készültek volna.
Hasonló titokztos érdekességeket, rejtett kincseket fedeznél fel Egerben, az ország legnépszerűbb vidéki városában?
Az Országjárók kézikönyve sorozatban megjelent Baráz Csaba Eger – Séták térben és időben kiskönyve lehet ebben a legjobb társad. A könnyen forgatható, farzsebben is elférő kötetből ugyanis minden megtuható ennek a különleges városnak a múltjáról és jelenéről.
Lelépő