Lelépő
Image default

Csúcsra jár a nosztalgia – Az első magyar emeletes autóbusz hasonmása vihet hamarosan városnézésre Aradon

Az első magyar autógyár, a Magyar Automobil Részvénytársaság Arad (MARTA) múlt század elején gyártott emeletes autóbuszának hasonmását készítenék el turisztikai céllal a partiumi városban – írta az Agerpres román hírügynökségre hivatkozva az MTI.

A 20. század elején gyártott jármű mását az egykor gépjárműgyártásáról híres Arad megye jelenlegi műhelyeiben gyártanák le és szerelnék össze. Elkészülte után a kulturális turizmust szolgálná, egy előre meghatározott útvonalon közlekedne a megyeszékhelyen.

Arad történelmét népszerűsítené az emeletes autóbusz

Az egykori autógyár örökségét tovább éltető mARTA kulturális központ (HUB cultural mARTA) által kezdeményezett projektet a következő két évben valósítanák meg a megye gyárai, egyetemei és vállalkozói közötti együttműködés révén – mondta az Agerpersnek Ovidiu Balint, a kulturális központ menedzsere.

Mint közölte, jelenleg a partnerségi szerződésen dolgoznak, melyet több gépjárműalkatrészeket gyártó üzem is aláír, vállalva, hogy hozzájárul a hasonmás elkészítéséhez. A projektben az Aurel Vlaicu Egyetem mérnöki és dizájn kara, az önkormányzat és több civil szervezet is részt vesz.

Ilie Chesa alpolgármester az Agerpresnek nyilatkozva egyik fő céljának nevezte a projektet, amely Arad történelmét és örökségét hivatott népszerűsíteni.

MARTA-modell

A mintaként szolgáló autóbuszmodellt az 1908-ban Aradon alapított első magyar autógyár, a Magyar Automobil Részvénytársaság Arad (MARTA) gyártotta. Kezdetben az amerikai Westinghouse cég franciaországi, Le Havre-i leányvállalatának fiókjaként működött. Tehergépkocsikat, autóbuszokat és egy Marta nevű személyautót is gyártott 1914-ig. 1912-ben az osztrák Austro Daimler cég vásárolta meg. Később az aradi cég gyártotta a többi között a Magyar Királyi Posta első autóbuszait és az első 150 budapesti taxit is.

Az I. világháború után a gyár Romániához került, amelynek területén szintén a legelső gépkocsigyártó cégnek számít. Beolvasztották egy másik gépgyárba, a gyártelep ASTRA néven működött tovább, majd 1926-ban a gyártást áttelepítették Brassóba.


Az egykori aradi gyártelep műemlékké nyilvánított – és ennek köszönhetően megmaradt – irodaházát a terület tulajdonosaként az Astra Rail Industries vagongyár 2021-ben a városnak adományozta, hogy kulturális központot hozzon létre a szecessziós épületben.

A kívül és belül egyaránt leromlott ipartörténeti műemléket a mARTA kulturális központ felügyeli, amely több tervet is kidolgozott a felújítására. Ennek becsült értéke 11 millió euró, és egy részét vissza nem térítendő európai uniós támogatásból fedeznék – írta az Agerpres.

Ezt olvastad már?

Talmácsi Gábor, Czuni László vagy Bitter Sándor neve ismerősen csenghet még azoknak is, akik nem rajonganak halálosan a motorversenyért. Volt azonban egy Urbach László nevű eperjesi születésű sportolónk, aki az 1920-as évektől kezdve 1930-ig hazánk leghíresebb, és nemzetközi porondon is elismert versenyzője volt, ráadásul kereskedőként hasonló sikereket ért el. Ez a Mátra-sztori.

A fővárosi motorgyártás tündöklése és bukása – A nagy Mátra-sztori

Lelépő, fotó: archív, Fortepan: Jurányi Attila

Kapcsolódó