2025 novemberében a MNM Balassa Bálint Múzeuma, a Nemzeti Régészeti Intézettel és a PPKE BTK Régészettudományi Intézetével együttműködve tervásatást végzett Nagysáp-Gedáshegyen az „Esztergom vármegye középkori sáncvárainak kutatása” nevet viselő tudományos kutatási projekt keretében – számolt be az MNM Balassa Bálin Múzeuma közösségi oldalán.
Rámutatnak, hogy az MRT alapján a Gedáshegyen egészen a 19. század második feléig egy középkori földvár, majd templom állt. A vár egykori meglétét a felszínen megfigyelhető kerítő árok és a középkori Sáp falu köznemesi birtokosai nyomán feltételezték a szakemberek.
„A lelőhelyen geofizikai mérések több anomáliát is kimutattak a földben, melyek hitelesítése érdekében tervásatásra került sor. A roncsolásmentes kutatás a középkori templom újkorban átépített alapozásának egy részét mutatta ki” – magyarázzák. Hozzáteszik, az ásatás eredményei alapján megállapítható, hogy a középkori Szent Márton templom a hegyen állt, a templomot egy keskeny árokkal kerítették körbe, mely a méretei nyomán nem lehetett védelmi jelentőségű.
A szakemberek tájékoztatása szerint azonban a feltételezett várra vonatkozóan nem kerültek elő leletek vagy objektumok.
A templomot az újkorban tovább építették és temetkeztek is még köré. A templomtól északra nagy számban bukkantak emberi csontszilánkokra, így nem kizárt az sem, hogy a régészeknek egy osszáriumot sikerült lokalizálniuk.
A templomot miután egy tűzvész elpusztította elbontották és nagy valószínűséggel minden építőanyagot újrahasznosítottak a mai településen található templomok építéséhez.
Lelépő, fotók: MNM Balassa Bálint Múzeuma
