Lelépő
Image default

7 mesebeli magyarországi hely, amikért még a ködös novemberi hajnalokon is érdemes útra kelni

A völgyekben megülő ködtengerből kiemelkedő várromok, a párába burkolózó vízpartok és a késő őszi erdők egészen különleges arcukat mutatják a hajnali órákban. Mutatunk hét hazai úti célt, amikért novemberben is érdemes korán kelni.

A hajnali párában egészen más látványt nyújtanak a jól ismert tájak, a leveleiket vesztett fák sziluettjei, a történelmi épületek és a vulkanikus hegyek vonulatai. Ha pedig kellően szerencsések vagyunk, a magasabban fekvő kilátópontokról még azt is végignézhetjük, ahogy a felkelő nap megvilágítja az alattunk hullámzó ködtengert.

A füzéri vár

A Zempléni-hegység egyik legszebb fekvésű várát egy meredek, vulkanikus eredetű hegy tetejére építették. Késő ősszel, amikor a környező völgyeket sűrű köd tölti ki, a füzéri vár fehér falai és az erdőkkel borított hegycsúcsok szigetekként emelkedhetnek ki a párából. Különösen szép a látvány a település környékéről, ahonnan a táj fölé magasodó erődítmény egészét megcsodálhatjuk.

A Prédikálószék

A Visegrádi-hegység 639 méter magas csúcsáról nyílik az ország egyik legszebb panorámája a Dunakanyarra. Ősszel, megfelelő időjárási körülmények között a folyó teljesen eltűnhet a ködben, és csak a Börzsöny magasabb vonulatai rajzolódnak ki a távolban. A látvány akkor a legszebb, amikor a felkelő nap aranyszínűre festi a ködtenger felszínét. A túrához ugyanakkor érdemes alaposan felkészülni, hiszen novemberben az erdei ösvények csúszósak lehetnek.

A tatai Öreg-tó

A tatai Öreg-tó késő ősszel nemcsak a víz fölött lebegő pára miatt különleges. Novemberben már a telelni érkező vadludak népes csapatai is megjelennek a tavon, amelyek a hajnali órákban indulnak táplálékot keresni a környező földekre. A ködbe burkolózó tatai vár, a víztükör fölött kirajzolódó madárrajok és a vadludak hangja együtt egészen egyedülálló természeti élményt kínál.

A Szent György-hegy

A Tapolcai-medence tanúhegyei az év minden szakában lenyűgözőek, de talán a késő őszi hajnalokon mutatják a legdrámaibb arcukat. A Szent György-hegy magasabb pontjairól szerencsés esetben úgy láthatjuk a Badacsonyt, a Gulácsot és a Csobáncot, mintha egy hatalmas, fehér tengerből emelkednének ki. Az ébredező szőlőhegy, a présházak és a híres bazaltorgonák miatt akkor is érdemes útnak indulni, ha a köd végül nem oszlik fel.

A szalajka-völgyi Fátyol-vízesés

A Bükk egyik legnépszerűbb kirándulóhelye egészen más hangulatot áraszt a novemberi reggeleken, mint a nyári főszezonban. A patak fölött gomolygó pára, a mésztufalépcsőkön alábukó víz, a mohával benőtt kövek és a nedves avarral borított erdő mesebeli atmoszférát teremtenek. Különösen érdemes ilyenkor gyalog végigjárni a Szalajka-völgyet, hiszen a vízeséshez vezető út legalább annyi szépséget tartogat, mint maga az úti cél.

A pannonhalmi főapátság

A Szent Márton-hegy tetején álló, több mint ezeréves múltra visszatekintő főapátság már messziről uralja a tájat. Ködös reggeleken azonban előfordul, hogy az épületegyüttesből csupán a bazilika tornya és a magasabban fekvő épületrészek látszanak. A környező dombokról nézve ilyenkor szinte középkori festményre emlékeztet a táj, különösen akkor, amikor az első napsugarak elérik az apátság falait.

A Tisza-tavi ártéri erdők

A Tisza-tó késő őszi szépségét már nem a víz felszínén virágzó növények, hanem a természet egészen finom részletei adják. A vízből kiemelkedő fatörzsek, a nádasokban megtelepedő harmatcseppek, az ártéri erdők csupasz ágai és a ködből előbukkanó vízimadarak a természetfotósok számára is izgalmas témát kínálnak. A poroszlói és a tiszafüredi vízparton sétálva érdemes megvárni, amíg a reggeli fény lassan kirajzolja a táj kontúrjait.

Ezt olvastad már?

A tériszonyosok rémálma lesz ez a hamarosan megnyíló magyar kilátó

Lelépő

Kapcsolódó