A Mátra és a Bükk között, a Tarna völgye fölött magasodik a siroki vár, aminek egy részét nem egyszerűen a hegyre építették, hanem a sziklába vájták. Október elején a vár és környéke remek célpont egy egynapos kiránduláshoz.
A siroki várat elsősorban az teszi különlegessé, ahogyan az épített részek összekapcsolódnak a Vár-hegy szikláival. A riolittufába hatalmas járatokat, lépcsőket és helyiségeket vájtak, így a látogatók ma is bejárhatják az erődítmény föld alatti részeit. Az északi fal mellett futó folyosók helyenként termekké szélesednek, és három lőrés is nyílik belőlük. A sziklába sütőkemencéket és kisebb pincéket is kialakítottak.
A vár két fő részből állt. A hegy legmagasabb pontján épült fel a szabálytalan alaprajzú belső vár, benne a lakótoronnyal és az őrség szállásául szolgáló öregtoronnyal. A fennmaradt kettős dongaboltozat arra utal, hogy egykor lovagterem is lehetett itt. A belső várat lakó- és gazdasági épületek, falak és tornyok vették körül.
Alatta helyezkedett el a három óolasz bástyával megerősített alsó vár. A két részt két kapu kötötte össze, amelyek közül az egyikhez sziklába vájt gyalogos átjáró vezetett. A belső vár védelmét farkasverem is erősítette. A bejáratok olyan keskenyek voltak, hogy csak gyalogosan lehetett átjutni rajtuk, ezért a lovakat az alsó várban, a szekereket pedig a várfalakon kívül tarthatták.
Királyok és főúri családok kezén
A Vár-hegyen már a honfoglalás utáni időkben állt egy kezdetleges erődítmény, a terület ekkor az Aba nemzetség Bohr-Bodon ágának birtoka volt. A kővárat a tatárjárás után a Bodon család építette fel. Károly Róbert később királyi várrá nyilvánította, és Kompolthy Imrét nevezte ki várnagynak.
A következő évszázadokban többször cserélt gazdát. Zsigmond király kijavíttatta, majd elzálogosította Domoszlai Miklós alispánnak. 1388-ban a Tari család váltotta ki a zálogból, és királyi adományként meg is kapta. Ugyancsak a Tariak nevéhez köthető Sirok település megalapítása, amely rövid idő alatt jelentős központtá vált.
A 15. század második felében újabb birtokosváltások és örökösödési viták következtek. Mátyás király végül 1475-től az Országh családot ismerte el a vár jogos tulajdonosaként.
A törökök harc nélkül szerezték meg
A vár Országh Kristóf idején kapott komolyabb katonai szerepet. Buda török elfoglalása után egyre fontosabbá vált az északi területek védelme, ezért az 1555-ös gönci határozat nyomán Sirokot is megerősítették. Az erődítmény az északi végvárrendszer része lett, és olyan erős vár hírében állt, hogy a törökök sokáig nem kísérelték meg az elfoglalását.
Országh Kristóf halálával azonban kihalt a család, az új birtokosok pedig már kevesebb figyelmet fordítottak az erődítmény karbantartására. Az 1596-os mezőkeresztesi vereség után a török sereg Sirok felé indult.
A közeledésük hírére a magyar őrség elhagyta a várat, így a törökök harc nélkül foglalhatták el.
Sirok 1686-ig maradt török kézen. A visszafoglalás körülményeiről nem maradtak fenn pontos adatok, annyi azonban biztos, hogy még abban az évben ismét királyi birtok lett. Később több család tulajdonába került, a Rákóczi-szabadságharc alatt pedig még egyszer katonai feladatot kapott. A szabadságharc bukása után már nem volt szükség rá erődítményként, 1713-ban pedig több más magyar várral együtt felrobbantották.
Október elején érdemes nekivágni
A vár egész évben látogatható, téli és nyári nyitvatartási rend szerint. Gyalogosan és kerékpárral is megközelíthető.
Olvasd el ezt is!
És ezt is.
Határon átnyúló együttműködésben újult meg két csodás várunk
Lelépő, fotók: Visit Eger