Alig harminc kilométerre Budapesttől láperdők, nádasok és vizes rétek között sétálhatunk, majd néhány kilométerrel arrébb egy Árpád-kori templom és az Öregfalu régi házai között folytathatjuk a kirándulást. Az Ócsai Tájvédelmi Körzet a hajdani Turjánvidék egyik utolsó megmaradt darabját őrzi, a Selyem-réti tanösvény pedig közelről is megmutatja ezt a különleges vidéket.
Budapestről dél felé indulva meglepően kevés idő kell ahhoz, hogy egészen más környezetbe érkezzünk. Ócsa határában annak az egykor hatalmas lápvidéknek a maradványait találjuk, amely valaha Soroksártól egészen Bajáig húzódott. A Duna szabályozása és a tőzegbányászat azonban alaposan átalakította a területet, így különösen értékessé vált mindaz, ami az eredeti vizes élőhelyekből fennmaradt.
Az Ócsai Tájvédelmi Körzetet 1975-ben nyilvánították védetté. A 3645 hektáros terület története ennél természetesen jóval régebbre nyúlik vissza: a láp kialakulása még a jégkorhoz köthető. Az ős-Duna egykori medre, az időszakos elöntések és a források vize teremtették meg azokat a körülményeket, amelyek között megindulhatott a tőzegképződés. A láp különleges növényvilágára már a XIX. század botanikusai is felfigyeltek.
Láperdőn keresztül vezet a Selyem-réti tanösvény
A tájvédelmi körzet egyik legjobb kirándulóhelye a Selyem-réti tanösvény. Az út láperdőn keresztül vezet, így különösebb túratapasztalat nélkül is bepillanthatunk abba a természeti környezetbe, amelynek megőrzéséért fél évszázaddal ezelőtt védetté nyilvánították a területet.
Ősszel a láperdő egészen más látványt kínál, mint egy hagyományos erdei kirándulóhely. A víz közelsége, a nádasok, a nedves rétek és az erdő együtt alakítják a tájat, ami számos ritka fajnak ad otthont. A vizekben lápi póc és réti csík él, a nádasokban fülemülesitkével találkozhatunk, a láperdőkben pedig fekete gólya is fészkel. A hűvösebb területeken az elevenszülő gyík is fennmaradt.
A növényvilág legalább ilyen gazdag. Tavasszal orchideák nyílnak a gyepeken, köztük a ritka pókbangó, de megtalálható itt az országosan is különleges illatos csengettyűvirág is. A terület természeti jelentőségét jól mutatja, hogy legértékesebb, vízben leggazdagabb részei 1989-ben felkerültek a nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyeket számon tartó Ramsari Egyezmény listájára.
Ócsa a madármegfigyelők számára is fontos hely. Az 1983 óta működő Ócsai Madárvárta Magyarország egyik legnagyobb madárgyűrűző állomása, ahol évtizedek óta kutatják a területen élő és az azon átvonuló madarakat.
A kirándulás a lápvidéknél még nem ér véget
Ócsa azért is jó egynapos úti cél, mert a természetjárást könnyen összeköthetjük a település történelmi emlékeinek felfedezésével.
Az Öregfaluban áll a XIII. századi műemlék templom, a környék régi paraszti életét pedig az Ócsai Tájház mutatja be. A település örökségéhez tartozik az Öreg-hegyi pincesor és a temető régi kopjafáinak együttese is.
Lelépő