Egy ólomból készült Venus-szobor került elő a Pilisszentiván határában fekvő római kori település idei feltárásán. Az ELTE BTK Régészettudományi Intézetének tájékoztatása szerint azért is különleges a lelet, mert ez az első ismert vallási emlék, amelyet a vicus területén találtak.
Szeptember 23-án fejeződött be a Pilisszentiván-Hárs erdő lelőhelyen található római vicus, vagyis falu idei régészeti feltárása.
Az ELTE BTK Ókori Régészeti Tanszékének munkatársai Simon Bence vezetésével immár negyedik alkalommal kutatták a területet. Idén elsősorban a Hársas-forrás környékén korábban azonosított épületek kiterjedését és egykori funkcióját igyekeztek pontosabban meghatározni.
A kutatás legjelentősebb lelete egy fémdetektorral megtalált, ólomból készült Venus Pudica-szobor lett.
Az ELTE BTK Régészettudományi Intézete Facebook-oldalán azt írta, hogy a szobrocska a település első ismert vallási vonatkozású emléke.
A feltárás során számos más római kori tárgy is előkerült. A régészek egy ólmozott bronztükör töredékét, vasból készült szerszámokat, fibulákat és érméket is találtak. Fontos eredményeket hozott az úgynevezett „E” épület kutatása is: a lakórész határán kőlapokkal fedett területet tártak fel, amelyet feltehetően valamilyen gazdasági tevékenységhez használhattak.
Az épület legészakibb részén egy érintetlen omladékrétegre bukkantak, amelyből nagy mennyiségű kerámia került elő,
köztük teljes egészében megmaradt edények, valamint egy ép vasfogó is.
A leletek segítségével a kutatók pontosabb képet kaphatnak arról, hogyan éltek és dolgoztak az egykori település lakói. Az idei ásatás ugyan véget ért, a munka azonban folytatódik: jelenleg a feltárt objektumok értelmezése és a leletanyag feldolgozása zajlik. A kutatók abban bíznak, hogy 2027-ben ismét visszatérhetnek a lelőhelyre, mivel a pilisszentiváni római település történetével kapcsolatban továbbra is számos kérdés vár válaszra.
Lelépő