Újra napirendre került a dunai limes magyarországi szakaszának világörökségi nevezése. Ha az előkészítés a következő hetekben megkezdődik, a pályázatot már 2027 januárjában benyújthatják az UNESCO-hoz, kedvező döntés esetén pedig 2028 nyarán új magyar helyszín kerülhet fel a világörökségi listára.
A Római Birodalom egykori határvonala több száz kilométeren keresztül követi a Dunát Magyarországon. A limeshez erődök, őrtornyok, katonai táborok és más római kori emlékek tartoznak, ezek egykor a birodalom északi határának védelmét szolgálták.
Magyarország már korábban is közel került ahhoz, hogy ezek az emlékek világörökségi címet kapjanak.
A dunai limes magyarországi szakaszát Németországgal, Ausztriával és Szlovákiával közösen jelölték az UNESCO világörökségi listájára, a több mint húsz éven át előkészített pályázat azonban végül Magyarország nélkül jutott célba.
A közös nevezést 2018-ban nyújtották be, és az UNESCO Világörökségi Bizottsága 2019-ben döntött volna róla. A magyarországi helyszínek közül azonban időközben kivették a budapesti Hajógyári-szigetet és az ott található Hadrianus-palota romjait, ezért a döntést elhalasztották. Magyarország később kilépett a pályázatból.
A német, osztrák és szlovák szakasz 2021 júliusában Magyarország nélkül került fel a világörökségi listára.
Ezzel a Római Birodalom egykori, Skóciától egészen Szlovákiáig húzódó határrendszerének újabb része kapott nemzetközi védelmet.
Már 2028-ban megszülethet a döntés az új világörökségi helyszínről
Most ismét megnyílhat az út a magyar szakasz csatlakozása előtt. Ha az előkészítő munka a következő hetekben elkezdődik, legkorábban 2027 januárjában lehet újra benyújtani a nevezést az UNESCO-hoz.
A folyamatot gyorsíthatja, hogy a nemzetközi műemlékvédelmi szervezet, az ICOMOS szükséges ellenőrző és igazoló vizsgálatainak jelentős részét már korábban elvégezték.
Az UNESCO elbírálási folyamata várhatóan mintegy másfél évet vesz igénybe, így optimális esetben 2028 nyarán kerülhet fel a dunai limes magyarországi szakasza a világörökségi listára.
A cím nem csupán a római kori emlékek nemzetközi elismertségét növelné. A Duna mentén fekvő települések számára komoly turisztikai lehetőséget is jelenthetne, hiszen a régészeti helyszínek mellett a térség más kulturális és természeti látnivalói is nagyobb figyelmet kaphatnának.
Ehhez azonban a világörökségi nevezéssel párhuzamosan a turisztikai infrastruktúra fejlesztésére is szükség lehet. A tervek között egységes turisztikai kínálat, tematikus útvonalak, közlekedési fejlesztések és a Duna menti látnivalók összekapcsolása is szerepel.
Lelépő