Rendkívüli történeti utazásra hív a Magyar Nemzeti Múzeum. Már látogatható a nagyszabású Attila-kiállítás, ami az év legjelentősebb régészeti-történeti tárlata egész Európában.
A Magyar Nemzeti Múzeum Attila-kiállítása újragondolja a hun korszakról alkotott képünket, és a Kárpát-medence szerepét az eurázsiai történelem nagy összefüggéseiben. A tárlatot áttekintve megértjük miként született meg a legenda, és mit mondanak róla a legfrissebb tudományos eredmények.
Összegyűjtöttünk tíz érdekességet, amit mindenképpen érdemes tudni róla.
1. Európa egyik legnagyobb Attila-tematikájú kiállítása
A tárlat nem pusztán hazai viszonylatban számít kiemelkedőnek: a szakmai közvélemény szerint egész Európában az egyik legátfogóbb, Attilához és a hun világhoz kapcsolódó bemutató.
2. Műkincsek érkeztek három kontinensről
A vitrinekben olyan tárgyak sorakoznak, amelyek az Egyesült Királyságból, Franciaországból, Németországból, Olaszországból, Moldovából, Üzbegisztánból, Azerbajdzsánból, Kazahsztánból és az Egyesült Arab Emírségekből érkeztek Budapestre.
3. A Hun Birodalom teljes földrajzi íve megjelenik
A bemutatott anyag nem korlátozódik Közép-Európára: a tárlat a hajdani Hun Birodalom teljes eurázsiai kiterjedését érzékelteti. A látogatók így egyszerre kapnak képet a Kárpát-medencei központi szerepről és a keleti kapcsolatrendszerről.
4. A Kárpát-medence politikai központtá válása Attila idején
A kiállítás egyik fő üzenete, hogy Attila uralkodása alatt a Kárpát-medence rövid időre az eurázsiai politika egyik súlypontjává vált. A bemutatott tárgyak és történeti rekonstrukciók ezt a kivételes korszakot helyezik új megvilágításba.
5. Fegyverek, sírleletek és torzított koponyák is láthatók
A hódító hun harcmodor világát eredeti fegyverek idézik meg, miközben a temetkezési szokásokat különleges antropológiai leletek – például szándékosan torzított koponyák – szemléltetik.
6. Attila mítosza és a történeti valóság egymás mellett jelenik meg
A tárlat nemcsak a régészeti tényanyagot mutatja be, hanem azt is, hogyan formálódott Attila alakja az elmúlt 1600 év során. Nyugati, keleti és magyar értelmezések, művészeti ábrázolások és történeti narratívák együtt rajzolják ki a legendák és a valóság közötti kapcsolatot.
7. Több tudományág együtt dolgozott a kiállításon
A koncepció egyedülálló módon ötvözi a régészet, a történettudomány, a művészettörténet, az antropológia és az archeogenetika legfrissebb eredményeit. Ez a multidiszciplináris megközelítés új válaszokat adhat régi kérdésekre.
8. Ritka és látványos ékszerek kerültek a vitrinekbe
A bemutatott tárgyak között különleges karperecek, gyűrűk, nyakláncok és gránátköves ékszerek is szerepelnek, amelyek a hun elit anyagi kultúrájába engednek betekintést. Ezek az ékszerek nemcsak esztétikai értékük miatt fontosak, hanem társadalmi státuszt és kapcsolatrendszereket is jeleznek.
9. „Attila méregpohara” is látható
A kiállítás egyik legkülönlegesebb darabja az úgynevezett „Attila méregpohara”: egy Szeged–Nagyszéksós környékéről előkerült kehely, melyet eredetileg üvegberakások díszítettek.
10. Gazdag kísérőprogram várja a látogatókat
A tárlat nem ér véget a vitrinek mellett. Nemzetközi konferenciák, tudományos előadások, kerekasztal-beszélgetések, családi és gyermekprogramok, múzeumpedagógiai foglalkozások, kézművesműhelyek, könyvbemutatók, filmvetítések és élő zenei események egészítik ki.
Lelépő, fotók: MTI, Kocsis Zoltán
