Karácsony után idén is új meglepetés várja a budapestieket: Kolodko Mihály legfrissebb miniszobra a Széchenyi István térnél bukkant fel, ezúttal Rejtő Jenő ikonikus regényhősét, Piszkos Fredet mintázta meg.
Az elmúlt években szinte csendes, mégis izgatott várakozás előzi meg a karácsonyi időszakot Budapesten: vajon hol bukkan fel Kolodko Mihály legújabb miniszobra. A város apró részleteire érzékeny járókelők számára mára valódi ünnepi rítussá vált, hogy december táján egy új, alig észrevehető, mégis erős jelentéssel bíró alkotás jelenik meg a köztereken.
Idén a Széchenyi István térnél, a Magyar Tudományos Akadémia szomszédságában tűnt fel Kolodko legfrissebb munkája, amely Rejtő Jenő egyik legismertebb figuráját, Piszkos Fredet, a kapitányt örökíti meg.
Kolodko Mihály Ungváron született, anyai ágon magyar származású alkotó, akinek pályája már korán a képzőművészet felé fordult. Középiskolai tanulmányait követően, 1996-ban az Ungvári Erdélyi Béla Művészeti Szakközépiskolában tanult tovább, majd a Lvivi Művészeti Akadémia szobrász szakán szerzett diplomát 2002-ben. Művészi gondolkodásában hamar központi szerepet kaptak a miniszobrok, amelyekről úgy tartja:
méretük ellenére ugyanolyan drámai és érzelmi erővel képesek hatni, mint a monumentális köztéri alkotások.
Sőt, éppen visszafogottságuk, rejtettségük révén sokszor intimebb, személyesebb kapcsolatot alakítanak ki a szemlélővel.
Első apró szobrai Ungvár utcáin jelentek meg, ahol kezdetben megosztó reakciókat váltottak ki. A szokatlan méret és a váratlan elhelyezés sokakat meglepett, ám ahogy a városlakók hozzászoktak jelenlétükhöz, ezek az alkotások fokozatosan szeretett városi jelenséggé váltak.
A most elhelyezett figura, Piszkos Fred, Rejtő Jenő regényeinek egyik legemlékezetesebb alakja. A kopott kabátos, morózus külsejű kapitány a klasszikus rejtői világ megtestesítője:
egyszerre cinikus és meglepően emberi, durva modorú, mégis sajátos erkölcsi kóddal rendelkező figura.
Piszkos Fred karakterében Rejtő zseniális humorral vegyítette az abszurdot, a kalandregény kliséit és a groteszk társadalomkritikát. A figura egyszerre karikatúra és ikon, aki a magyar irodalmi köztudatban jóval túlmutat saját történetein.
Lelépő