Rekordszámú hagyományőrző idézi meg a gyulai vár 1566-os ostromát a 13. Gyulai Végvári Napokon július 25-27. között.
Három napra életre kel a történelem
7 helyszínen, 53 eseményen, 25 hagyományőrző csoport mintegy 300 tagja idézi meg a 459 évvel ezelőtt történteket.
Szombaton a gyulai vár törökök általi elfoglalását, vasárnap a visszafoglalást „játsszák el” a hagyományőrzők
Chikán Tamás hadtörténész professzor tudományos-szakmai kommentárja mellett.
Idén egy történelmi ispotályos rend is csatlakozik a programhoz, akik a hadijáték alatt ellátják a sebesülteket, a táborban pedig bemutatják a korabeli gyógyítási módszereket és eszközöket, egyebek mellett például a lábhúzót.
Ezúttal a „hadi eseményekhez” és a pénteki felvonuláshoz a lovasság is csatlakozik egy hagyományőr csoport közreműködésének köszönhetően.
Változatos programokkal készülnek a szervezők
Lesz kultúr-és gasztrotörténeti előadás is, a napjainkban is élő török eredetű közmondásokról és ételekről hallhatnak az érdeklődők a várban a Históriás Asszonyok előadásában.
A gyerekeket középkori játszóudvar, porta-játszótér, nemezelési és legyezőkészítési lehetőség várja.
A török hagyományőrzőknél Volt egy török, Mehemed elnevezésű történelmi foglalkoztatón, a keresztény táborozóknál ólomgolyóöntésen vehetnek részt és megismerkedhetnek a hódoltság korabeli nyugati fegyverekkel.
A fesztiválozókat esténként ingyenes koncertek is várják: pénteken a Show&Bors, szombaton a Follow the flow zenekar, vasárnap Szikora Róbert és az R-Go lép fel.
A magyar történelem leghosszabb ostroma
Mint ismert, 1566. július 2. és szeptember 2. között mintegy 30 ezer fős oszmán sereg vette körbe a nagyjából 2-2,5 ezer keresztény katona védte gyulai várat.
A magyar hadtörténetben példátlanul hosszúra nyúlt az ostrom.
Az egri 39 napig zajlott, míg Szigetvár a gyulaival nagyjából egyidőben vívott támadása 34 napon át tartott.
Az ostrom Kerecsényi László várkapitány és Pertev pasa, I. Szulejmán sógorának megállapodásával ért véget. A várbeli készletek fogyása és a kitörő vérhas járvány miatt, szabad elvonulás fejében adta át a várat a magyar hadvezér.
A várat elhagyó csapatok Gyulától egy mérföldre járhattak, amikor – a megállapodás ellenére – az oszmán katonaság a kivonulókra tört. Kerecsényit elfogták, Nándorfehérvárra hurcolták, majd hamarosan ki is végezték. Bár a maga korában Kerecsényi tette árulásnak számított, a történettudomány ma már másként tekint rá, mint elődeink.
Lelépő, fotók: gyulai vár Facebook oldala