2025-ben a Svéd Királyi Tudományos Akadémia Krasznahorkai Lászlónak ítélte az irodalmi Nobel-díjat „lenyűgöző és látnoki műveiért, amelyek az apokaliptikus terror közepette mutatják meg a művészet erejét”.
A világhírű író neve évtizedek óta egyet jelent a sűrű, hipnotikus mondatokkal, a végletekig kidolgozott látomásos prózával és a Tarr Béla-filmek atmoszférájával. De ki is valójában a magyar irodalom új Nobel-díjasa?
1. Gyulán született, de az egész világ az otthona
Krasznahorkai 1954. január 5-én született Gyulán. Bár Magyarországon nőtt fel, már fiatalon Európa-szerte utazni kezdett: élt Berlinben, Párizsban, New Yorkban, sőt, hosszabb időt töltött Japánban és Kínában is. Saját bevallása szerint
„nincs otthona – csak írás közben van helye a világban”.
2. Jogász helyett író lett
Pályája kezdetén jogot tanult Szegeden és Budapesten, de hamar rájött, hogy nem a paragrafusok, hanem a mondatok világa az övé. Az ELTE Bölcsészkarán szerzett diplomát magyar és népművelő szakon, és azóta kizárólag az irodalomnak él.
3. Az első sikert a Sátántangó hozta meg
1977-ben jelent meg első írása, a Tebenned hittem, de az igazi áttörést az 1985-ös Sátántangó jelentette. A posztapokaliptikus, hét részre tagolt regény az emberi reménytelenség lenyomata és azóta is kötelező olvasmánya a kortárs világirodalom kedvelőinek.
4. Tarr Béla nélkül más lenne az életmű
Krasznahorkai és Tarr Béla neve összeforrt: a rendező szinte kizárólag az ő műveiből dolgozott. Közös filmjeik – Sátántangó, Werckmeister harmóniák, A torinói ló – a magyar és a nemzetközi filmművészet klasszikusai.
5. A világirodalom nagyjai méltatták
Susan Sontag „az apokalipszis Gogolt és Melville-t idéző magyar mesterének” nevezte, W. G. Sebald pedig azt írta róla:
„víziójának univerzalitása a kortárs irodalommal kapcsolatos minden kétséget eloszlat”.
6. A „világvándor” író
Krasznahorkai soha nem élt huzamosan egy helyen: Berlin, Kyoto, New York, Athén, Róma, Budapest – élete térképe úgy néz ki, mint egy regény. Minden helyszín nyomot hagyott a prózájában, amely egyszerre európai és mélyen magyar.
7. Könyvei világszerte sikeresek
Művei több mint húsz nyelven olvashatók, és szerte a világon méltatják. 2015-ben elnyerte a Nemzetközi Man Booker-díjat, 2019-ben pedig a Nemzeti Könyvdíjat az Egyesült Államokban.
8. Különös kapcsolat fűzte Allen Ginsberghez
A Háború és háború írása közben hosszabb ideig lakott Allen Ginsberg New York-i otthonában, ahol a legendás beatköltő tanácsai segítették a könyv megszületését.
9. A japán kultúra mély nyomot hagyott benne
Krasznahorkai több alkalommal élt Japánban. A Seiobo járt odalent című elbeszéléskötetben a japán művészet és szellemiség hatása különösen erősen érezhető. Ez a mű hozta meg számára a Brücke Berlin-díjat.
10. A Nobel-díj csak megerősítette, amit a világ már tudott
A díjjal végképp bebizonyosodott, hogy Krasznahorkai László a kortárs világirodalom egyik legnagyobb hatású írója. Prózája nem könnyű, de az olvasót teljesen beszippantja, hiszen egyszerre nyomasztó és felemelő, mint maga az élet.
Lelépő