Hamarosan a Világörökség részévé válhat a mikházi római kori castrum és a libánfalvi őrtorony.
Péter Ferenc, a Maros megyei tanács elnökének tájékoztatása szerint az elmúlt két napban az UNESCO szakértője helyszíni terepszemlét tartott a mikházi római kori castrum és libánfalvi római kori őrtoronynál. Amennyiben minden jól alakul és pozitívan bírálja el az UNESCO, jövőre a két régészeti lelőhely felkerülhet az UNESCO világörökségi listájára.
A római kori castrumról
A mikházi római kori lelőhely egykor a Római Birodalom limes néven ismert, igen kiterjedt védelmi rendszerének része volt. Úgy tudni, stratégiai szerepet töltött be nem csak a Nyárád-völgy, de az egész Dácia tartomány védelmében is. A régészek és történészek szerint egy római segédcsapattábor állomásozott itt, ötszáz katonával, akik Libanon területéről származó szír íjászok voltak.
A mikházi castrumról az első írásos dokumentáció 1726-ból származik, akkor még álltak az erődítmény falai és egy kapu is megtalálható volt. Megtekinthető volt ekkor a parancsnoki épület, a katonaság adminisztrációs központja, sőt egyes feltevések szerint még a fürdők is.
Aztán teltek-múltak az évtizedek.
Orbán Balázs író, néprajzkutató 1868-ban még látta is a romokat, amelyeket aztán elkezdtek elhordani. Hogy miért? A paraszti réteg ebből építkezett, csűröket, házakat húztak fel a római kori emlékekből, a földet pedig gazdálkodásra kezdték el használni.
A területen az első komolyabb ásatások az 1960-as években indultak meg, majd a 2000-es évek elején folytatódott. A mostani feletárásokat végző csapat 2013-óta dolgozik a Maros megyei település határában.
A libánfalvi őrtoronyról
Az egyes castrumokat, vagyis állomáshelyeket a limes kapcsolat össze, a határ védelmének érdekében pedig őrtornyokat is építettek. Az egyik ilyen a libánfalvi, melyre a régészek két másik nyárádmenti és egy Alsóköhér közelében található őrtoronnyal egyszerre bukkantak.
Az őrtorony a Libánfalvát körülölelő hegygerincen, egy lankás platón állt.
Több szintes építményt kell elképzelni, amelynek bármelyik szintjéről tökéletes kilátás nyílt a tájra. Ez lehetővé tette, hogy a római katonák egészen messzire ellássanak és jelezni tudják az ellenséges csapatok közeledését.
Lelépő, Fotók: Péter Ferenc Facebook oldala