A szeptemberi esőzések hatására újra kizöldültek a Körös-Maros Nemzeti Park pusztái. Megjelentek az őszi vadvirágok is, szép számban nyílnak a vetővirágok, réti őszirózsák és az őszi kikericsek.
Pusztáink természetes életciklusához hozzátartozik, hogy az év legszárazabb időszakában, nyár közepén a vegetáció nyugalmi állapotba vonul.
A növények föld feletti része elszárad, úgymond lesül a puszta.
„Általában a száraz időszakot az augusztus második felében érkező bővebb csapadék oldja fel, ekkor kezdenek újra sarjadni a növények, több virág is ekkor kezdi virágzását” – magyarázzák a Körös-Maros Nemzeti Park szakértői. Hozzáteszik, az idei nyár rendkívül hosszú száraz és meleg időjárást hozott. Így a pusztai növényzet is hónapokon át inaktivitásra kényszerült, nagyon hosszú ideig nem lehetett látni zöld növényi felületet a tájban. Szeptember közepén érkezett a felüdítő csapadék,
melynek hatására varázsütésszerűen felélénkültek a puszták.
„Különleges, tátikához hasonló virágaikkal sárgán díszlenek a gyújtoványfüvek, melyekkel a legtöbb esetben csatornák, dűlőutak szegélyében, mezsgyékben találkozhatunk” – írják weboldalukon a szakértők. Kiemelik, a sárga színt képviselik a ritkaságnak számító, védett lösznövényeink, az apró vetővirágok is.
„A néphagyomány szerint az őszi gabona ideális vetésidejét jelzik megjelenésükkel, hiszen az első, kiadósabb őszi esők csalogatják felszínre élénksárga virágaikat, melyek csupaszon, szár és levelek nélkül díszlenek a talajon” – húzzák alá. Úgy tudni, ezen ritka, védett növénynek több stabil állománya is él a Csanádi pusztákon.
„A Kardoskút környékén szeptember 18-án vettük észre az első vetővirágokat” – mutatnak rá. A következő napokban az esőzések után melegre fordult az idő, ekkor robbanásszerűen megnőtt a virágzó egyedek száma. A Csorvási löszgyepen, a Tatársáncon és a Fehér-tó melletti barackosi területen is rengeteg apró, sárga virág díszlett. Nemzeti Park leírása szerint a vetővirág érdekessége, hogy levelei és termése tavasszal jelenik meg, virágai azonban csak nyár végén, ősz elején, az esőzések hatására bújnak elő. A növény magjainak terjesztésében a hangyák fontos szerepet töltenek be. A mázgaszerű bevonattal bevont magokat igyekeznek behordani a hangyabolyba, így a növény a segítségükkel új területeken is meg tud jelenni.
A Kígyósi-pusztán a vetővirágnak két jelentősebb termőhelye van. Az egyiken most is százával virágzik a növény, a másikon lényegesen kevesebb egyedszámban van jelen. Mivel a szárazság miatt a gyepek kiégtek, így most könnyen észrevehetők az aprócska vetővirágok.
Lelépő, fotók: Palcsek István Szilárd