Lelépő
Image default

Ezért eszünk húsvétkor tojást, sonkát és tormát

Húsvét az egyik legfontosabb keresztény ünnep, amelyhez számos népszokás kapcsolódik. Magyarországon hagyományosan ilyenkor sonka, tojás, kalács és torma kerül az asztalra. A katolikus szentmiséken húsvétvasárnap meg is szentelik ezeket. De mit szimbolizálnak?

Szimbolikus jelentést hordoznak a tradicionális húsvéti ételek

A sonka hagyománya a régi időkre nyúlik vissza, hiszen a böjt előtti utolsó disznóvágás során előkészített, füstölt sonka általában erre az időszakra készült el, így a böjti húsmegvonást követően tulajdonképpen logikus volt, hogy ez kerül az asztalra.
A kalács kör alakúra fonva Jézus töviskoronáját szimbolizálja, más megközelítésben Krisztus testét is jelentheti.

Szenvedés és újjászületés

A torma csípőssége, erős íze miatt a szenvedés és a megpróbáltatás szimbóluma, az ünnepi asztalon az öröm ellenpólusaként jelenik meg, emlékeztetve arra, hogy a feltámadáshoz vezető út fájdalmakkal volt kikövezve.
A tojás az újjászületés jelképe, a halál utáni életet jeleníti meg az ünnepi asztalon.
Összességében tehát a húsvéti asztalon található ételek Jézusra és az ő szenvedésére, és feltámadására utalnak, ugyanakkor a tavaszt és az újjászületést is szimbolizálják, hagyományainkon keresztül pedig az összetartozást is erősítik.
A tökéletes kemény tojás elkészítésének is megvannak a maga szabályai. Ebben a cikkünkben erről lehet olvasni.
Lelépő, fotók: Unsplash

Kapcsolódó