Húsvét az egyik legfontosabb keresztény ünnep, amelyhez számos népszokás kapcsolódik. Magyarországon hagyományosan ilyenkor sonka, tojás, kalács és torma kerül az asztalra. A katolikus szentmiséken húsvétvasárnap meg is szentelik ezeket. De mit szimbolizálnak?
Szimbolikus jelentést hordoznak a tradicionális húsvéti ételek
A sonka hagyománya a régi időkre nyúlik vissza, hiszen a böjt előtti utolsó disznóvágás során előkészített, füstölt sonka általában erre az időszakra készült el, így a böjti húsmegvonást követően tulajdonképpen logikus volt, hogy ez kerül az asztalra.
A kalács kör alakúra fonva Jézus töviskoronáját szimbolizálja, más megközelítésben Krisztus testét is jelentheti.
Szenvedés és újjászületés
A torma csípőssége, erős íze miatt a szenvedés és a megpróbáltatás szimbóluma, az ünnepi asztalon az öröm ellenpólusaként jelenik meg, emlékeztetve arra, hogy a feltámadáshoz vezető út fájdalmakkal volt kikövezve.
A tojás az újjászületés jelképe, a halál utáni életet jeleníti meg az ünnepi asztalon.
Összességében tehát a húsvéti asztalon található ételek Jézusra és az ő szenvedésére, és feltámadására utalnak, ugyanakkor a tavaszt és az újjászületést is szimbolizálják, hagyományainkon keresztül pedig az összetartozást is erősítik.
A tökéletes kemény tojás elkészítésének is megvannak a maga szabályai. Ebben a cikkünkben erről lehet olvasni.
Lelépő, fotók: Unsplash