Lelépő
Image default

Döbbenetes képeken látható, hogyan nézne ki ma az Alföld, ha a folyószabályozás ellőtti időszakban élnénk

Hogyan festett az Alföld, mielőtt mederbe szorítottuk a Tiszát? Az ELTE kutatói mesterséges intelligencia segítségével most látványos képeken mutatják be a síkvidék egykori, vadregényes arcát, amikor még mocsarak, holtágak és szabadon kanyargó folyók uralták a tájat.

Az Alföld a végtelen síkságok hazája, ikonikus tája Magyarországnak. Pár száz évvel ezelőtt azonban egészen más arcát mutatta. Bár akkor sem emelkedtek hegyek a láthatáron, a vidék vízhálózata gyökeresen eltért a maitól.

A Tisza szabályozása előtt a táj sokkal vadregényesebb, természetesebb formákat öltött.

A mesterséges intelligencia segítségével készült kép azt mutatja, hogyan nézhetett ki a farmosi Nagy-Nádas mocsár a vízszabályozás előtt, az 1782–1785 közötti első katonai felmérés térképének részlete alapján.

Az ELTE Földrajz- és Földtudományi Intézetének kutatói frissen publikált tanulmányukban erre a múltbéli világra nyitnak ablakot, és lenyűgöző képeken mutatják be, hogyan festhetett az Alföld, mielőtt az ember átszabta a tájat.

A rekonstrukcióhoz mesterséges intelligenciát hívtak segítségül, többek között a ChatGPT, az Adobe Firefly, a Krea AI és az Adobe Lightroom CC szoftvereket. A végeredmény pedig önmagáért beszél, hiszen a felvételek hihetetlenül érzékletes képet adnak a szabályozás előtti, vad Tisza formálta világról.

Hármas-Körös

A fenti képen az látható, hogy milyen lehetett az áradás idején a szabályozatlan Hármas-Körös ártere a 18. században.

Az ábrázolt erdősáv természetes akadályként védte a folyómenti területet, miközben a víz szabadon áramlott szét a tájban.

A következő kép megmutatja, hogy a drónfotó és az archív leírások alapján mesterséges intelligenciával hogyan sikerült újraalkotni ezt a tavaszi áradásokkal borított vízi világot Öcsöd környékén.

Királyhegyes

A 2024 májusában készült drónfotón még modern szántóföldek és kiszáradt medrek uralják Királyhegyes határát. Az alsó képen pedig az AI visszállította a középkori tájat:

mocsaras legelőket és élő vízfolyásokat láthatunk, az egykori írott források alapján rekonstruálva.

Hortobágy

A következő, „a”jelzésű fotón a Hortobágyi Nemzeti Parkban élő heck marhák szerepelnek. Az alatta lévő kép megmutatja, hogy a mesterséges intelligencia segítségével hogyan formálódik át a jelenkori táj.

Az egykori európai bölény, az őstulok egy csoportja tűnik fel a Nagyalföld vadregényes környezetében.

Büsér-patak

A fenti képen az látható, hogy a 2024 szeptemberében készült drónfelvételen a Büsér-patak medre már kiszáradt, körülötte modern mezőgazdasági területek húzódnak. A következő kép megmutatja, hogy a mesterséges intelligencia hogyan hozta vissza a középkori állapotokat. A régi mocsaras vidék újraéled, a folyó visszatér a tájba, a lecsapoló csatornák és utak eltűnnek.

Lelépő, fotók: ELTE

Kapcsolódó