A somogytarnócai kastély még romos állapotában is magával ragadó. Az idén százötven éves épület egykor a Széchenyiek birtokában volt, később a helyi állami gazdaság használta. 1990 óta elhagyatott, évek óta magántulajdonban várja jobb sorsát. Az ismert urbexes, A Felfedező, bejutott a kastély belsejébe is, hogy megmutassa, milyen állapotok uralkodnak az egykor pazar komplexumban. Mi pedig utánanéztük, mi vezetett idáig.
Valaha az ország egyik legszebb birtoka és kastélya volt
A somogytarnócai Széchenyi-kastélyhoz tartozó birtokot 1677-ben szerezte meg a Széchenyi család. Hosszú ideig nem épült rajta rezidencia, az építkezések csak azt követően kezdődhettek meg, hogy a birtokot Széchenyi Ferenc megörökölte.
A célja az volt, hogy nagyapjának nyomdokait követve jól működő gazdaságot alakítson ki.

Magát a kastélyt Ybl Miklós kortársa, az időszak egyik rendkívül népszerű építésze, Wéber Antal tervezte 1872-ben. Wéber neve több alkalommal is felmerül a Széchenyi-családdal összefüggésben, hiszen ő tervezte a Széchenyi család pesti bérházát is.
A kastély stílusára leginkább az osztrák és a német romantikus építészet jegyei hatottak.
Az épület leglátványosabb eleme kétségtelenül a homlokzata, amely csodálatos árkádsorral kapcsolódik a főépülethez. A kastély vízszintesen tagolt, fantasztikus ablaksorok, párkányok és oszlopok díszítik, miközben csodálatosan beleolvad a környező tájba.

A kastély belseje fénykorában pazar volt, köszönhetően a Széchenyi család gazdag műgyűjteményének, amelyben festmények, antik bútorok, meseszép porcelánok és metszetek mellett egy impozáns angol óra is megtalálható volt.

A falak között mindig zajlott az élet.
A korabeli újságcikkekből megtudhatjuk, hogy például a karácsonyt megelőző hetekben már lázban égett a somogytarnócai kastély. Karácsonyfa-ünnepélyt szerveztek, hogy a nehéz sorsú gyermekeknek okozzanak örömet a szeretet ünnepén „a szeretet ajándékaival”. Összesen huszonhat óvodás és nyolcvanegy iskolás gyermek kapott ajándékot a kastély grófnőinek köszönhetően.

Út a pusztulás felé
A Széchenyi-kastély aranykorának a II. világháború vetett véget. Az államosítást követően a Dél-somogyi Mezőgazdasági Kombinált tulajdonába került, privatizálására 1994-ben került sor. A Magyar Nemzet hasábjain akkor megjelent pályázati felhívásból tudjuk, hogy a somogytarnócai kastélyt 24.590.000 forintos irányáron lehetett megvásárolni, a bánatpénz 1.230.000 forint volt.

A privatizálást követően a kastély nem került gondos gazdához, az állapota folyamatosan, egyre gyorsuló ütemben kezdett el romlani. Ma gyakorlatilag életveszélyes körülmények uralkodnak benne.
Az ismert urbexes, A Felfedező fényképein is jól látható, hogy a mennyezet több helyen beszakadt, a csodálatos lépcsősor összeomlott, az oszlopok gazdag díszítésének már csak a nyomai lelhetők fel. A betört ablakokon benyúlva pedig lassan a természet veszi át az uralmat a Széchenyi család birtoka felett.
Egykori pompája azonban még így is visszaköszön, a helyiségekben sétálva az ember látja maga előtt a meseszép belső tereket.
Pusztulása fájdalmas látvány történelmi jelentősége miatt. A magántulajdonban lévő kastély hasznosításáról pedig semmit nem lehet hallani.
A mostani állapotok különösen döbbenetesek akkor, ha emlékeztetjük magunkat arra, hogy az egykor fantasztikus kastély elviekben műemléki védelem alatt áll a hozzá tartozó 1830 körül épült magtárral és a száztizenhat éves temetőkápolnával. Vajon egyszer a kastély is megtapasztalhatja a feltámadás örömét vagy örökre az enyészeté marad?
A fotókat készítő urbexessel korábban a Lelépő készített egy interjút, amiben elmondta, szerinte az elhagyatott helyek olyanok, mint egy időkapszulák. A beszélgetés itt olvasható el.
Nem ez az első alkalom, hogy elhagyatott helyet mutatunk be. Ebben a cikkünkben a visegrádi szellemhotelről, itt a pécsi István aknáról, itt pedig a Tungsram strandról írunk.
Így néz ki bezárása után 25 évvel az ország egyik legnagyobb gyermekvárosa
Lelépő, Fotók: A Felfedező – Elhagyatott helyek Magyarországon