Nyár végén, ősz elején látványos változásokat tapasztalhatunk a Körös-Maros Nemzeti Park Kardoskúti Fehértó részterületén. Az egyik ilyen jelenség az egyre népesebb seregély csapatok megjelenése, melyről a nemzeti park egyik munkatársa, Palcsek István Szilárd készített látványos fotókat.
A seregélyek szorosan hozzátartoznak a puszta képéhez. Mivel szép számban költenek a Körös-Maros Nemzeti Park területén, így tavasszal és nyáron is találkozhatunk népes táborukkal.
„Ilyenkor ősszel pedig már a második költésből származó fiatal madarak is csatlakoznak hozzájuk, így még nagyobbra nőnek a csapatok” – hívják fel a figyelmet a nemzeti park munkatársai. Hozzáteszik: a szántóföldeken és a gyepeken egyaránt megtalálhatjuk őket.
Szorgalmasan szedegetik a rovartáplálékot, a sáskákat különösen szeretik.
Szívesen követik a legelő állatokat, mert a juhok és a szürkemarhák felzavarják a rovarokat. Úgy tudni, gyakran a legelő állatok hátán utazva szedegetik róluk az élősködőket.ű
A seregélyekről
A Körös-Maros Nemzeti Park leírása szerint nem véletlenül hívják őket seregélyeknek, mert alapvetően társasági életet élő madarak. Csapatokban élnek, táplálkoznak és fészkelnek.
Nagyon intelligens, tanulékony madarak,
rendkívül érdekes viselkedést mutatnak a csoportos együttműködés és a kommunikáció terén.
Állandóan zsivajognak, hangoskodnak, kommunikálnak egymással, számos jelzést, hangot használnak. A szakértők szerint ezek a jelzések segítenek abban, hogy az egyes egyedek szinkronizálják a mozgást a többiekhez képest, illetve figyelmeztessék egymást a veszélyekre. A társas viselkedés előny lehet a csoportos védekezésben és a táplálékforrások közös felkeresésében.
Most, szeptember közepén a Kardoskúti-pusztán legalább négy-ötezer seregély jár be éjszakázni a Sóstó-éri nádasba a nap végén. Sötétedéskor egyre duzzadnak a csapatok, aztán egyszerre mennek be a nádasba. A nappalokat szétszórtabb, kisebb csapatokban töltik, táplálék után kutatva.
Lelépő, fotók: Körös-Maros Nemzeti Park, Palcsek István Szilárd