Lelépő
Image default

Három varázslatos túrán kel életre a reformáció öröksége

Religio et patria, Szabadság – Hitvallás – Alkotás elnevezésű turisztikai programot indít a Tiszántúli Református Egyházkerület. A céljuk a reformáció szerteágazó teológiai, történelmi, kulturális, művészeti, szellemi örökségének bemutatására.

A napokban megkezdett nagyszabású turisztikai program keretében három tematikus útvonalon hívják fel a figyelmet a reformáció örökségére és élő értékeire.

Debrecen, a reformáció városa örökségtúra

A Debrecen a reformáció városa örökségtúra során a Nagytemplom és a Református Kollégium mellett a Kistemplom, vagy Csonkatemplom, illetve a megújult helyi Verestemplom értékeivel ismerkedhetnek meg az érdeklődők. A helyszíneken kiállítások, koncertek, orgona- és toronytúrák várják a látogatókat.

Koronás fejedelem útján – Bocskai nyomában

A Koronás fejedelem útján – Bocskai nyomában túraútvonal a magyar reformátusság legnagyobb uralkodójának fontosabb emlékhelyeit mutatja be Kismarján és Létavértesen.

Irodalomtörténeti emlékhelyek Szatmárban

Az Irodalomtörténeti emlékhelyek Szatmárban túraútvonal a magyar művelődésben fontos szerepet betöltő szatmári tájra, Kölcsey, Petőfi, Móricz nyomdokaiba kalauzolja el az érdeklődőket. Arra a vidékre, ahonnan a reformáció, a felvilágosodás és a nemzeti romantika korában a modern kultúra nagy alkotóinak sora származott.

Ezt olvastad már?

Erdély vélhetően legrégibb máig fennmaradt tetőszerkezetét azonosította a kalotaszegi Magyarvista református templomában a Teleki László Alapítvány. A fák évgyűrűinek vizsgálatán alapuló kormeghatározási módszerrel állapították meg, hogy

A TEMPLOMHAJÓ EGYKORI FAMENNYEZETE ÉS TETŐSZERKEZETE, VALAMINT AZ AZOKAT ALÁTÁMASZTÓ OSZLOP ÉS MESTERGERENDA 1330-BAN ÉPÜLT.

Ez pedig egyben azt is jelenti, hogy a műemlékvédők jelenlegi ismereti szerint a magyarvistai Erdély máig fennmaradt legrégibb tető-, illetve födémszerkezete.

Művészettörténeti szenzációt azonosítottak a magyarvistai református templomban

Lelépő

Kapcsolódó