Religio et patria, Szabadság – Hitvallás – Alkotás elnevezésű turisztikai programot indított még év elején a Tiszántúli Református Egyházkerület. A céljuk a reformáció szerteágazó teológiai, történelmi, kulturális, művészeti, szellemi örökségének bemutatására. Mikor lenne aktuálisabb ezen végig sétálni, mint ma, a reformáció emléknapján.
A nagyszabású turisztikai program keretében három tematikus útvonalon hívják fel a figyelmet a reformáció örökségére és élő értékeire.
Debrecen, a reformáció városa örökségtúra
A Debrecen a reformáció városa örökségtúra során a Nagytemplom és a Református Kollégium mellett a Kistemplom, vagy Csonkatemplom, illetve a megújult helyi Verestemplom értékeivel ismerkedhetnek meg az érdeklődők. A helyszíneken kiállítások, koncertek, orgona- és toronytúrák várják a látogatókat.
Koronás fejedelem útján – Bocskai nyomában
A Koronás fejedelem útján – Bocskai nyomában túraútvonal a magyar reformátusság legnagyobb uralkodójának fontosabb emlékhelyeit mutatja be Kismarján és Létavértesen.
Irodalomtörténeti emlékhelyek Szatmárban
Az Irodalomtörténeti emlékhelyek Szatmárban túraútvonal a magyar művelődésben fontos szerepet betöltő szatmári tájra, Kölcsey, Petőfi, Móricz nyomdokaiba kalauzolja el az érdeklődőket. Arra a vidékre, ahonnan a reformáció, a felvilágosodás és a nemzeti romantika korában a modern kultúra nagy alkotóinak sora származott.
Ezt olvastad már?
Erdély vélhetően legrégibb máig fennmaradt tetőszerkezetét azonosította a kalotaszegi Magyarvista református templomában a Teleki László Alapítvány. A fák évgyűrűinek vizsgálatán alapuló kormeghatározási módszerrel állapították meg, hogy
A TEMPLOMHAJÓ EGYKORI FAMENNYEZETE ÉS TETŐSZERKEZETE, VALAMINT AZ AZOKAT ALÁTÁMASZTÓ OSZLOP ÉS MESTERGERENDA 1330-BAN ÉPÜLT.
Ez pedig egyben azt is jelenti, hogy a műemlékvédők jelenlegi ismereti szerint a magyarvistai Erdély máig fennmaradt legrégibb tető-, illetve födémszerkezete.
Művészettörténeti szenzációt azonosítottak a magyarvistai református templomban
Lelépő