Pünkösd a húsvét után a legrégebbi, a harmadik legnagyobb keresztény ünnep, amelyet az egyház minden évben a húsvét utáni ötvenedik napon tart. Idén ez május 19-ére esik.
Mit ünneplünk Pünkösdkor?
Az ünnep elnevezése az Ószövetség koráig nyúlik vissza. Az ószövetségi Pünkösd jelentése és elnevezése az évszázadok során sokat változott. Kezdetben a Hetek ünnepe volt, aratási ünnep, amely során az első termést felajánlották Istennek. Később, és Jézus korában már bizonyos, hogy új értelemmel gazdagodott. A törvényadás és a Sínai-hegyen kötött szövetség emléknapja lett, ami az Egyiptomból való kivonulás után az ötvenedik napon történt.
Azáltal, hogy a Szentlélek azon a napon áradt ki, amelyen az Istentől kapott törvényt ünnepelték, jelzi, hogy az addigi ünnepnek a tartalmát gazdagítj.
A törvény már nem csak kőtáblára van írva, hanem az Őt befogadó emberek szívébe is.
Három fontos eseményre is emlékeznek a keresztények
Az Újszövetségben, Pünkösd napján három fontos esemény történt: a Szentlélek eljövetele, mint Krisztus megváltó tettének gyümölcse és beteljesítője; az Egyház alapítása; és az egész világra kiterjedő missziós munka kezdete.
A Szentlélek kiáradásának történetét az Apostolok Cselekedetei rögzíti. A leírás szerint miután a Szentlélek eltöltötte őket, az apostolok mindenkinek a saját nyelvén hirdették az evangéliumot. Isten a nyelvek csodájával mutatja meg azt az egységet, amely a közös hit megvallásával kapcsolja össze a különböző nyelven beszélő embereket. Ezáltal született meg az első pünkösdkor az egy, szent, katolikus és apostoli Anyaszentegyház.
Lelépő