A Perseidák meteorraj a Perszeusz csillagképről kapta a nevét, mivel a hullócsillagok úgy tűnik, az égboltnak erről a részéről hullanak alá, ha a Földről figyeljük meg. A látvány akkor tetőzik, amikor a Föld áthalad a Swift-Tuttle üstökös által hátrahagyott törmeléken.
Ahogy ezek az apró részecskék belépnek a légkörünkbe, elégnek, és fénycsíkokat hoznak létre.
A hosszú expozíciós idővel készült képen csíkot húz az égen egy hullócsillag a Medves-fennsík felett Salgótarján közelében. A képet 2024. augusztus 11-én hajnalban, a Perseida meteorraj hullásának idején készítette Komka Péter, az MTI fotósa.
Ezen a fotón csíkot húz az égen egy hullócsillag (j), egy repülőgép (b) és egy műhold (k) is látható:
A Perseidák az egyik legismertebb, sűrű csillaghullást előidéző meteorraj. A raj sok apró porszemcséből áll, amelyek a földi légkörben nagy sebességük következtében felhevülnek és elégnek.
25 éve volt a teljes napfogyatkozás
Teljes napfogyatkozás esetén a Hold teljesen kitakarja a Napot, a Föld és a Nap közé kerül, ez nagyon ritkán következik be. Magyarországon napra pontosan 25 évvel ezelőtt történt, 1999. augusztus 11-én.
Az 1999-es eset előtt utoljára 1842-ben volt megfigyelhető teljes napfogyatkozás Magyarországon, és 2081-ben lesz legközelebb.
A 2 perc 23 másodperces teljes fogyatkozást a Szombathely–Szeged sávban lehetett megfigyelni, ebbe a Balaton és a Velencei-tó területe is beletartozott, sokan innen követték az eseményeket nyaralással egybekötve. A kivételes esemény valódi népünnepély volt.
A teljesség perceire szó szerint megállt az élet. Voltak olyan munkahelyek, ahol az egész napra rendkívüli szabadnapot adtak, máshol csupán erre a pár percre hagyták félbe a munkát. A Hold-árnyék 12 óra 6 perckor jelent meg Magyarországon. A ritka csillagászati eseményt nemcsak a hazai lakosság, hanem számtalan, kimondottan a megfigyelés céljával a világ minden tájáról hazánkba érkezett turista és csillagász is követte.
Lelépő