A Cserebökényi puszták különleges madárvédelmi területén pásztorgémeket figyeltek meg a Körös-Maros Nemzeti Parkhoz szakértői. Október közepén a Veker-éri halastavakon egy lecsapolt tómederben egy példányt, majd október végén Nagytőke-Szikháton nyolc példányt láttak.
Hatalmas öröm a felbukkanásuk
Cserebökény térségében a pásztorgémnek csak néhány dokumentált előfordulása volt ismert, ezért is örültek meg a Körös-Maros Nemzeti Park munkatársai a halastó medrében nagy kócsagokkal, szürke gémekkel és sirályokkal mutatkozó első pásztorgémnek. A tájékoztatás szerint október 28-án, Szikháton,
a legeltetett szarvasmarhák itatóhelyén szállt le nyolc példány,
hogy a marhák közelében, az itatóvályúk mellett táplálkozzanak.
„Különleges látvány volt, ahogyan zsákmányszerzés közben úgy mozogtak, mintha táncot jártak volna” – írják. Hozzáteszik, egy példányon jelölőgyűrűk is voltak: bal lábán egy ornitológiai fémgyűrű, jobb lábán pedig egy háromjegyű kódot tartalmazó, színes gyűrű volt látható. Az utóbbi alapján az MME Monitoring Központja megállapította, hogy a pásztorgémet idén júniusban, a szegedi Fehér-tavon gyűrűzték.
A pásztorgémről
A Körös-Maros Nemzeti Park leírása szerint a pásztorgém fehér színű, kisebb testű, rövidcsőrű gém. Költési időben a fejtető, a mell és hátának egy része narancssárga színűvé válik. Eredetileg az afrikai szavannákon élt, majd sikeres terjeszkedést követően, több kontinensen is költőfajként jelent meg. A pásztorgém vízi rovarokkal és egyéb vízi szervezetekkel táplálkozik. Gyakran a legelő háziállatokat követi, és az általuk felvert kisebb-nagyobb rovarokat, főként sáskákat fogyasztja.
Hozzánk a mediterrán régióból érkezett. A szakértők szerint előbb csak kóborlóként tűnt fel, majd 2011-ben a Hortobágyon sikerült bizonyítani az első költését is. A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatósághoz tartozó Kenderesszigeti-halastavakon 2017-ben költött első alkalommal. A Kis-Sárréten 2021-ben két pár, 2022-ben három pár, 2023-ban pedig már öt pár költött. Úgy tudni, 2024-ben nem került elő költőfajként.
Lelépő, fotók: Őze Péter, Körös-Maros Nemzeti Park