72 éves korában elhunyt Dr. Kovács Gábor természetvédelmi őr, a Hortobágy madárvilágának őrzője, pusztai madarász. Halálhírét a Hortobágyi Nemzeti Park munkatársai jelentették be.
Kollégái úgy fogalmaztak: hiszik, számára kedves madarai, a havasi lile, az ugartyúk, a réti fülesbagoly és a csíkosfejű nádiposzáta kísérik őt örök pusztai útján.
Ezer szállal kötődött a Hortobágyhoz
Dr. Kovács Gábor a Debreceni Agrártudományi Egyetem elvégzése után 1976-tól volt a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság munkatársal. 1977-ig természetvédelmi őr, 1989-ig természetvédelmi területkezelő, majd 1990-től 2012. évi nyugdíjazásáig területi felügyelői beosztásban dolgozott. Fiatal természetrajongóként a bihari szikesek élővilágának feltárásával indult érdeklődése hivatásává vált. Harminchét évig fáradhatatlanul vigyázta nagyiváni őrkerületében a Kunkápolnási-mocsár mellett öt pusztarész természeti értékeit, madárvilágát.
Doktori disszertációjának témája a hortobágyi halastavak madárvilágának dinamikája volt. A pusztához fűződő erős érzelmi kötődése és tudásvágya révén gyűjtött hatalmas ornitológiai ismeretanyag mellett a Hortobágy növénytani értékeinek, néprajzának, helyneveinek is pótolhatatlan ismerőjévé vált. Közel hatszáz madártani publikációja jelent meg hazai és külföldi tudományos folyóiratokban, szaklapokban. Részt vett tudományos kutatásokban, szakkönyvek megírásában.
Dr. Kovács Gábor szenvedélyévé vált fotózás
Tudományos munkássága mellett a természetfotózással művészi rangra emelte a madárvilág és a hortobágyi táj értékeinek, szépségeinek bemutatását. Fényképei mindenki számára láthatóvá tették azt, ami csak a pusztával együtt élő ember számára tárul fel. A nevezési dokumentáció részét képezve
képei nagyban segítették, hogy a Hortobágyi Nemzeti Park elnyerte a Világörökség címet.
A puszta mélységes ismeretét és szeretetét közvetítő, négy évtizednyi képanyagát három önálló kötetté formálta. Az elsőt Évszakok sorsunk pusztáján, a másodikat Sorspusztánk üzenetei, a harmadikat pedig A Kunkápolnási-mocsár címmel jelentette meg. Emellett tizenöt könyv társszerzője volt. A Hortobágy madárvilága című könyvben kilencvenkét faj-fejezet megírása fűződik a nevéhez és az élőhelyfotók többségét is maga készítette.
1974 óta volt tagja a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesületnek, 1993-tól a Hortobágy Természetvédelmi Egyesületnek. 1989-es megalakulása óta vett részt a Magyar Természetfotós Szövetség munkájában. A természet védelméért végzett munkája elismeréseként „Emberi környezetért” díjjal, Chernel István emlékplakettel, Pro Natura emlékplakettel és Pro Natura díjjal tüntették ki.
Lelépő, fotók: Hortobágyi Nemzeti Park weboldala