Az ősznek számos szépsége van, melyek külön-külön is lenyűgözővé teszik az évszakot. A levelek színkavalkádja, a szüreti hangulat és persze a madárvonulás például a Kis-Hortobágyon.
A darvak vonulása minden évben az ősz egyik leglátványosabb természeti jelensége – írja közösségi oldalán a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság. Hozzáteszik, a hatalmas, V-alakba rendeződő csapatokban repülő madarak látványa a lenyugvó nap fényében elválaszthatatlanul összeforrt mára az őszi puszta képével.
Aki járt már ilyenkor az Alföldön, az nagy eséllyel láthatta ezt vagy legalább messziről hallhatta a darvak összetéveszthetetlen krúgató hangját.
„A hatalmas darucsapatokról általában a legtöbb embernek a Hortobágy jut eszébe” – magyarázza Gál Renáta, projekt referens. Kiemeli, hogy a hazánkon átvonuló darvak nemcsak ott pihennek meg, hanem más tájainkon is, többek között az egykor Kis-Hortobágynak nevezett Borsodi-Mezőségen is.
A természetvédelmi őrök és önkéntes madarászok szeptembertől a keményebb fagyok beálltáig, heti rendszerességgel ezeken
az éjszakázóhelyeken számolják meg a hazánkban tartózkodó madarakat.
A számlálás során a megfigyelők általában az alkonyat tájékán a vízre behúzó vagy hajnalban az onnan kirepülő madarak mennyiségét veszik számba.
Úgy tudni, ha több megfigyelő van ugyanazon a területen, akkor felosztják egymást között a látóhatárt. Így a különböző behúzási útvonalakon érkező csapatok létszámát jó közelítéssel tudják megbecsülni.
„Az elmúlt évek növekedésének köszönhetően, nem ritka, hogy több mint százezer madár is tartózkodik egyszerre hazánk területén” – hangsúlyozza. Ezek aztán a keményebb hideg beköszöntével szinte egyik napról a másikra indulnak délebbre, melegebb területekre.
Lelépő