Az utóbbi hetekben ismét nagy figyelem irányult a Balatonra, különösen a tó vízszintjére. A közösségi médiában és a sajtóban sorra jelentek meg aggódó vélemények, sokan a tó kiszáradásától tartanak. A HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet azonban határozottan hangsúlyozza: a vízszint időszakos csökkenése természetes folyamat, és a 70 centiméter alatti értékek sem jelentenek veszélyt sem a tó ökológiai állapotára, sem a vízminőségre.
A Balaton sekély, széljárta tó, amelynek vízállása mindig is erősen függött a csapadékmennyiségtől, a párolgástól és a befolyó vizek változásaitól. A hosszú távú adatsorok szerint az alacsony vízszintek korábban is előfordultak — például 2003-ban mindössze 23 cm-t mutatott a siófoki vízmérce, mégis kiváló volt a vízminőség és zavartalan a turisztikai szezon.
A társadalmi elvárások gyakran nincsenek összhangban az ökológiai valósággal. Érthető, hogy a horgászok, fürdőzők, vitorlázók és a turizmus szereplői a magas vízállásban érdekeltek. A természetes ökoszisztéma azonban másként működik: a nádasok, sekély parti élőhelyek és halállományok számára elengedhetetlen a vízszint bizonyos mértékű ingadozása. A tartósan magas vízállás hosszabb távon akár az élőhelyek leépüléséhez és az ökológiai sokféleség csökkenéséhez is vezethet.
Gyakran felmerül az algásodás kérdése is, pedig a kutatások világosan mutatják: nincs közvetlen kapcsolat a vízszint és az algavirágzás között. A vízminőséget elsősorban a tápanyagterhelés, főként a foszfor mennyisége határozza meg. Az alacsony vízállásnál időnként megjelenő fonalas zöldalgák természetes, ártalmatlan jelenségek, amelyeket már a múlt század elejéről is ismerünk.
A klímaváltozás hatásai ugyanakkor valósak: a csapadékeloszlás egyre szélsőségesebb, a hőhullámok tartósabbak, és ezekre a Balatonhoz hasonló sekély tavak különösen érzékenyen reagálnak. Éppen ezért fontos a tudományos alapú, higgadt kommunikáció és a pontos monitorozás.
Vasas Gábor, az intézet igazgatója, és Boros Gergely, tudományos főmunkatárs szerint a jelenlegi vízszint nem a tó kiszáradását jelzi, hanem természetes működésének része. Ugyanakkor elengedhetetlen a hidrológiai és klimatikus folyamatok szoros nyomon követése, valamint a válsághelyzetekre való előzetes felkészülés.