Március közepén vizsgálta a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság és a szolnoki Damjanich János Múzeum a Kengyel határában lévő kurgánt, vagyis kunhalmot.
A kunhalomra két éve bukkant rá egy természetvédelmi őr, mely addig sem régészeti, sem egyéb természetvédelmi nyilvántartásban, adatbázisban nem szerepelt. A Hortobágyi Nemzeti Park tájékoztatása szerint azonban sajnos a kurgán állapota az évek során folyamatosan romlott, a környékre jellemző kiváló termőképességű talaj miatt több mint a felét elhordták. A vizsgálat indokát is ez adta, a további roncsolás, bolygatás megakadályozása.
A nemzeti park elmondása szerint a beavatkozás során a cél egy függőleges falfelület létrehozása volt a kurgán megbontott oldalán, ahol a felhordott talajrétegeket azonosítani lehet. A közös munka sikerrel járt, mert a talajszelvény látványosan mutatta a korok lenyomatát, valamint leletként cserépdarabok is előkerültek. Mindezek alapján a halom keletkezésének idejét a korai bronzkorra teszik a régész szakértők, ennek megfelelően kora a négyezerévet is meghaladhatja.
A szakértők úgy vélik, nagy jelentősége van annak, hogy a földtulajdonosok és földhasználók ismerjék területükön ezeket a földműveket, mert csak így őrizhetőek meg. Hangsúlyozzák: egy, a talán piramisoknál is idősebb halomra, amely a szántóföldön hever, büszkének kell lenni tulajdonosának és foggal körömmel védeni a jövő generációi számára. A mezőgazdasági támogatási rendszer is erre ösztönzi a gazdálkodókat.
Mint ismert, a kunhalom olyan kultúrtörténeti, kulturális örökségi, tájképi, illetve élővilág védelmi szempontból jelentős domború földmű, amely kimagasodó jellegével meghatározó eleme lehet a tájnak. A kunhalmok kiemelt természetvédelmi oltalom alatt állnak.
Az idén 50 éves Hortobágyi Nemzeti Park sztárokkal és remek programokkal ünnepel. Árpa Attila és Lukács Laci már elmondta, miért szeretik a Hortobágyot, aminek az örökségét a nemzeti park két napos programdömping során mutatja be.
Lelépő.hu, fotók: Hortobágyi Nemzeti Park