A bábjáték varázsa generációkat köt össze, és talán senki sem tudta ezt olyan hitelesen és szenvedélyesen közvetíteni, mint Kemény Henrik. A ma száz éve született bábművész élete és munkássága az élő hagyomány és az újító szellem találkozását testesíti meg. Fedezzük fel együtt a legendás bábszínész legérdekesebb történeteit és karaktereit!
1. Egy bábos dinasztia örököse
Kemény Henrik egy több generációra visszatekintő bábos család harmadik generációjának tagjaként született. Gyerekkorát a család mutatványos bódéjában töltötte, ahol már fiatalon bábozással foglalkozott. Első szerepét 1931-ben kapta, amikor édesapja Mikiegér-táncjátékában „másodegérként” lépett színpadra.
2. Az első saját Vitéz László báb
1935-ben Henrik faragta ki első saját bábfiguráját, Vitéz Lászlót, amely később az egész karrierjét meghatározta. Vitéz László a közép-európai marionett-hagyományokat képviseli, a jó és a rossz humoros és szimbolikus küzdelmét megjelenítve.
3. Tragikus fordulat: az édesapa eltűnése
1944-ben édesapja munkaszolgálat közben eltűnt, így Henrikre hárult a családi bábszínház vezetése. A háború után egyedül folytatta a vásári bábjátékok hagyományát, megőrizve és újraélesztve a műfajt.
4. Tiltott bábjáték és államosítás
A háborút követően a bábszínházak működését szigorúan szabályozták. Henrik fellépéseit gyakran betiltották, bábjait pedig az államosítás idején rövid ideig egy festőművész műtermében kellett rejtegetnie. 1950-től azonban az Állami Bábszínház tagja lett, ahol bábtechnikusként kezdett dolgozni.
5. Vidéki bábszínház alapítása
Henrik nevéhez fűződik Magyarország első vidéki bábszínházának alapítása 1955-ben, Győrött. Ez a lépés jelentős mérföldkő volt a hazai bábművészet terjesztésében és népszerűsítésében.
6. A Trabanttal turnézó bábművész
Kemény Henrik a bábjátékos hagyományok folytatása érdekében visszatért a vándorbábozáshoz. Egy Trabanttal járta az országot, és rengeteg helyszínen népszerűsítette a bábművészetet. A vásári előadások egyszerre voltak humorosak és mély mondanivalóval telítettek.
7. A legendás Hakapeszi Maki
Kemény Henrik nevét a televízió révén a gyerekek is megismerték. A Zsebtévében alakította a csokoládéért rajongó Hakapeszi Makit, akinek neve máig ismerősen cseng a magyar nézők körében. A karakter kedvessége és furfangos humora generációkat varázsolt el.
8. A feledhetetlen Süsü, a sárkány
A magyar televíziózás egyik ikonikus alakja Süsü, a sárkány, akinek mozgatásában Kemény Henrik is részt vett. Csukás István meséje alapján készült bábfilmsorozat máig a magyar gyerekek kedvence.
9. Egy örökség megőrzése
Henrik munkássága nem csupán a vásári bábozás újjáélesztését jelentette, hanem a bábművészet megújítását is. Vitéz László történeteit eredetileg rövid epizódokban adták elő, ám Henrik ezeket egyórás színdarabokká fejlesztette.
10. Vitéz László és a televízió
Az 1970-es években Vitéz László és más karakterek történeteit televíziós műsorokban is bemutatták. Ezáltal Kemény Henrik játékmódja és a bábművészet hagyománya megőrződött az utókor számára, hiszen a felvételek nemcsak a bábokat, hanem a paraván mögött dolgozó mestert is megörökítették.
Egyhetes programsorozattal emlékeznek Kemény Henrikre Debrecenben
Tárlatvezetéssel egybekötött bábkészítő programokkal kezdődik kedden a Kemény Henrik bábművész születésének 100. évfordulója alkalmából rendezett ünnepi hét a debreceni Vojtina Bábszínházban – tájékoztatta a társulat sajtószolgálata az MTI-t
Január 28. és 31. között naponta 10 és 14 órától megnyílik a Világközép tárlat ajtaja, hogy a gyerekek Bambi és Csokipofa történetén keresztül megismerkedhessenek a Vitéz László játékok nagymesterének világával, az ikonikus bábokkal és a bábművészet kulisszáival. A tárlatvezetés után a gyerekek maguk készíthetik el bábjaikat a játszószínház bábszínészei segítségével, sőt eredeti felvételen tekinthetik meg Kemény Henrik bábjátékát – jelezték.
A közlemény szerint január 29-e a megemlékezés egyik kiemelt napja lesz: hosszú idő után ugyanis méltó helyre kerülnek a Korngut-Kemény hagyaték bábjai, amelyeket a mester a debreceni székhelyű Korngut-Kemény Alapítványra hagyott.
A Vitéz László BábTér, vagyis a Kossuth utcai Világközép tárlat már több éve működő kiállítóhelye mellett a bábszínház Kálvin téri épültének első emeletén a centenáriumra elkészült a Vitéz László Látvány-Tár is, amelyben a hagyaték kiállításon nem szereplő bábjai, bábos kellékei és a dokumentációk kapnak méltó, szakszerű elhelyezést.
A Látvány-Tár nyitó ünnepsége január 29-én 10 órától lesz, majd 29-én, 30-án és 31-én folyamatosan indulnak tárlatvezetések Megszólal a bábraktár címmel – írták.
A Kemény Henrik 100 – A Bábjátékos (1925-2025) című programsorozat keretében több kiállítás mellett a bábfigura- és paravánkészítéssel is megismerkedhetnek az érdeklődők, találkozhatnak a Kossuth-díjas Kemény Henrikről készülő a Bábjáték című film rendezőjével, Halász Glóriával, majd az ünnepi hét február 2-án családi vasárnappal zárul a debreceni Vojtina Bábszínházban.
Lelépő