A Tisza partján, Kárpátalján magasodik a huszti várrom, a középkori Magyar Királyság egykori erőssége. A 12. századtól kezdve stratégiai csomópontként őrizte a sóutakat és a környező koronavárosokat, s évszázadokon át ostromolták tatárok, törökök és Habsburgok egyaránt. Kölscsey is megénekelte, bús düledékei pedig napjainkban szomorúbbak, mint valaha.
A huszti várról
A várhegy 150 méterrel a Tisza és a Nagy-ág találkozása fölött emelkedett ki a tájból. Falai sziklába vájt alapokra épültek, cölöpsorral és rézsűs feltöltéssel erősítve, a háromtagolású alsó, középső és felső vár bástyái pedig tökéletes védelmi rendszert alkottak. A fellegvárban ma is látható a 74 méter mély kút és a ciszternák maradványai, emlékeztetve, hogyan biztosították egykor a vízellátást.
Az évszázadok során számtalan ostromot állt ki, ám végül 1766-ban villámcsapás és a felrobbanó lőpor tette tönkre.
Azóta soha nem építették újra, és ma már a természet lassan visszahódítja a romokat.
Ma a huszti romvár a háború sújtotta Ukrajna egyik csendes, de mélyen történelmi erejű látványossága. A közelben zajló konfliktus ellenére a romok változatlanul hívogatják a bátor utazót: egyszerre páratlan időutazás és drámai emlékmű. A látogatók között gyakran felcsendül Kölcsey sorainak idézése, emlékeztetve arra, hogy ezek a falak évszázadokon át hallgatták a magyar történelem viharának sorsdöntő döntéseit.
„A gazból nem valószínű, hogy egyhamar kimászik”
Orosz Örs felvidéki magyar politikus szerint a kárpátalji Huszt vára jelenleg az 1990-es évek szlovákiai helyzetét idézi. Azóta meglátása szerint Szlovákiában óriásit lépett előre a vármentő mozgalom a „Ľudia a hrady” nemzeti projekt hathatós és effektív segítséget jelent a romfelújító egyesületek számára.
Közösségi oldalán megjegyzi, hogy egyebek mellett Tornán, Sároson, korábban Füleken, Gombaszögön, a Menedékkőn, vagy épp a toporci Görgey kastélyban, összesen harminckét helyszínen folynak felújítási munkák a program keretén belül.
„Husztnak romvára ettől sokkal szomorúbb képet fest. Egy háborúban álló ország területén található, a gazból nem valószínű, hogy egyhamar kimászik” – hangsúlyozza. Hozzáteszi, a kapu felirata elkészült, a politikai üzenetet hordozó emlékműnek is lett helye, a zászló lobog, csak épp az épített örökség megőrzésével, konzerválásával nem törődött senki az elmúlt harminc évben.
Bár az erődítmény állapota meglehetősen romos, a falmaradványok, bástyák és a fellegvár töredezett boltívei között sétálva, mégis felsejlik eredeti nagysága. A környék érintetlen tája, a Kárpátokból kibukkanó Tisza vize és a domboldalról nyíló lenyűgöző panoráma együtt teszik feledhetetlenné a huszti várrom látogatását.
Bús düledékeiden, Husztnak romvára megállék;
Csend vala, felleg alól szállt fel az éjjeli hold.
Szél kele most, mint sír szele kél; s a csarnok elontott
Oszlopi közt lebegő rémalak inte felém.
És mond: Honfi, mit ér epedő kebel e romok ormán?
Régi kor árnya felé visszamerengni mit ér?
Messze jövendővel komolyan vess öszve jelenkort;
Hass, alkoss, gyarapíts: s a haza fényre derűl!
Lelépő, fotók: Orosz Örs Facebook oldala