A Havihegyen a virágzó mandulafák látványa minden tavasszal arra emlékezteti az idelátogatókat, hogy az idő múlása nemcsak változást, hanem újjászületést is hoz. Ahogy a Pécset körülölelő hegyek lankái közt egyre erőteljesebben érződik a tavasz illata, minden évben újabb és újabb látogatókat érkeznek, hogy saját szemükkel is megtapasztalják ennek a varázslatos hely szépségét.
Virágzásnak indult a maturzsálemi korú fa
A Pécs fölé magasodó Havihegy tavasszal különleges arcát mutatja. A hegytetőn, a kegykápolna közelében egy idős mandulafa bontogatja szirmait, amely nem csupán Pécs, hanem egész Európa figyelmét is magára vonta. A mintegy 140 éves fa törzse vastag, csavarodott, ahogyan az igazán koros mandulafákra jellemző, és
évről évre új életre kel, hogy rózsaszín virágpompájával köszöntse a tavaszt.
A Havihegy mandulafája nem csupán botanikai ritkaság, hanem szimbolikus jelentőséggel is bír. 2018-ban elnyerte a magyarországi Év Fája címet, majd 2019-ben Európa legszebb fájának választották.
A fa története összefonódik a környék múltjával.
Az 1880-as években a filoxérajárvány következtében a térség szőlőültetvényei nagyrészt elpusztultak, és helyükre mandulásokat telepítettek. Így kerültek ezek a különleges fák a Havihegyre is, ahol azóta is ellenállnak az idő múlásának, és minden tavasszal virágba borulnak. A hegytetőn álló mandulafa nem magányosan pompázik: társai a kápolna körül szintén rózsaszínbe öltözve vonzzák a látogatókat, akik ilyenkor a természet újjászületésének tanúi lehetnek.
Havihegy kincsei
A Havihegy azonban nemcsak a virágzó mandulafáiról nevezetes. A mészkősziklán emelkedő Havas Boldogasszony-kápolna több mint háromszáz éve őrzi a várost, fehér falai és piros tornya elválaszthatatlanul hozzátartozik Pécs látképéhez. A templom története egészen 1690-91-ig nyúlik vissza, amikor a város lakói,
hálából a pestisjárvány elmúlásáért, fogadalmi templomot építettek.
A legenda szerint az építés helyét egy különös álom határozta meg: azon az augusztusi éjjelen, amikor a város vezetői elhatározták a templom felépítését, hó hullott egyetlen ponton, ezen a magaslaton.
Az így megszületett kápolna hamarosan zarándokhellyé vált.
Az épület művészi kincsekben is bővelkedik. Az oltárképe a római Santa Maria Maggiore-bazilika oltárképének hű másolata, az oltár két oldalán pedig a pestis ellen védelmező Szent Rókus és a zarándokok patrónusa, Szent Jakab szobra áll. A templom környezetét további emlékművek gazdagítják, így például az 1878-ban emelt Piéta-kereszt, amelyet Bartalits Mihály készített, valamint Kiss György 1900-ban alkotott feszülete.
Lelépő, fotók: Györkő Zsombor