A húsvétra felkészítő negyvennapos böjt hamvazószerdán veszi kezdetét, amely idén február 14-ére esik. A keresztények ebben a bűnbánati időszakban Jézus Krisztus feltámadásának, a húsvétnak a megünneplésére készülnek. Ebben segítségükre a hitben való elmélyülés, a kiengesztelődés és a lemondás van.
Negyvennapos böjt veszi kezdetét
A negyvennapos böjt a IV. századra vált általánossá a keresztény világban. A vasárnapot az Egyház nem tekinti böjti napnak, így a VII. század óta szerdai nappal kezdődik a nagyböjt.
Azaz hamvazószerdától húsvét vasárnapig a böjti napok száma éppen negyvenet tesz ki.
A XI. századig olyannyira szigorú volt, hogy késő délutánig semmit sem ettek; húst, tejterméket és tojást pedig a böjti napokon egyáltalán nem fogyasztottak.
Ezek a böjti szabályok Magyarországon
Napjainkra az Egyház mára enyhített a böjti szabályokon, de hamvazószerdára és nagypéntekre szigorú böjtöt ír elő. A 18 és 60 év közötti hívek lehetőleg csak egyszer étkezzenek és még kétszer vehetnek magukhoz élelmet.
Hazánkban ez a szabály abban a formában honosodott meg, hogy csak háromszor lehet étkezniük és egyszer jóllakniuk a híveknek.
E két napon és nagyböjt többi péntekén 14 évesnél idősebb tagjait arra kéri az Egyház, hogy a böjti fegyelem részeként ne fogyasszanak húst.
A görögkatolikus egyházban hamvazószerda előtti hétfőn már megkezdődött a nagyböjti időszak.
Bármi lehet a lemondás tárgya a modern korban
A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia szerint azonban a húsételtől való tartózkodás önmagában nem tekinthető böjti cselekménynek. Egyszerűen a hús fogyasztása az ókori és a középkori ember számára sokszor ritka, ünnepi alkalomnak számított. Vagyis az erről való lemondás az adott kultúrában valóban
a bánat és az önmegtagadás alkalmas kifejezőeszközének bizonyult.
A modern ember életében sokkal inkább azt a kérdést érdemes feltennünk a böjttel kapcsolatban, hogy i az az érték, a szokás az életemben, amihez általában ragaszkodunk, és amelyről ebben az időszakban szívesen lemondanánk.
Lelépő