Idén hetven éves a Visegrád közelében létrehozott Erdőanya, az erdő, amelyet őserdő természetességgel kezeltként lehet jellemezni.
Az erdők természetessége fenntartható és hosszú távon javítható
Dr. Madas László, a Pilisi Parkerdő alapításának egyik kezdeményezője és első igazgatója 1954-ben indította el az akkor egyedülállónak számító szakmai programot az Erdőanyai-völgyben lévő erdőrészlet természetközeli kezelésével.
A Pilisi Parkerdő tájékoztatása szerint az immár hetven éve folyó munka eredményeként a területen mára az őserdőkhöz hasonló állapot alakult ki. Ez meglátásuk szerint azt bizonyítja, hogy a kezelés alatt álló erdők természetessége a megfelelő erdőművelési rendszert alkalmazva nemcsak fenntartható, hanem hosszútávon javítható is.
Erdőanya, ahol őserdő kezd kialakulni
Az Erdőanyai-völgyben az erdőtervezéssel kapcsolatban két éve végzett felmérésből kiderült, hogy a rendszeres, következetes erdészeti kezelés hatására a 23 hektáros erdőrészlet több szakmai mutatószáma is az őserdő-jelleg kialakulását jelzi.
A Pilisi Parkerdő szerint az érintetlen erdőségek egyik legfontosabb jellemzője a különböző korú és fajú fák egyidejű jelenléte. A parkerdő szakembereinek erdőtervezőkkel közös felmérés bizonyította, hogy az Erdőanyai-völgyben a közel 170 éves idős fák mellett és alatt mára az 1-70 éves korosztályú egyedek is a teljes területen megfelelő számban megtalálhatóak.
„Ráadásul a természetes erdőtársulásra jellemző szinte összes őshonos fafaj jelen van az erdőrészletben” –
magyarázzák a szakértők. Hozzáteszik, a bükk mellett például a kocsánytalan tölgy, a gyertyán, a hegyi juhar és különböző erdei gyümölcsök is megtalálhatók. Ennek köszönhetően az erdő képe és szerkezete változatos és sokkal inkább hasonlít az őserdőkre, mint a nagyjából azonos méretű fákból álló, egykorú erdőkére.
Holtfák gazdagítják az Erdőanya élővilágát
A szakemberek a természetes erdők másik fontos jellemzőjének tartják, hogy
bővelkedik lábon álló és a földön fekvő elhalt, korhadó faanyagban.
A holtfának a teljes értékű, egészséges, önszabályozásra képes erdei ökoszisztémában van nélkülözhetetlen szerepe és a biológiai sokféleség megőrzésének legjobb eszköze.
„A most elvégzett mérések alapján látszik, hogy a vizsgált erdőrészletben a holtfa jelenléte és eloszlása ugyancsak az őserdőkre jellemző módon alakul” – hangsúlyozzák. Kiemelik: az álló és fekvő, tíz centiméternél nagyobb átmérőjű holtfa összmennyisége hektáronként átlagosan 44 köbméter. Van azonban olyan területrész, ahol eléri a 188 köbmétert is.
Meglátásuk szerint ez a Kárpátok őserdő-leírásaival egyező mennyiségű korhadó faanyag biztosítja a természetes tápanyagkörforgást. Emellett hozzájárul a vízmegtartáshoz, és élőhelyet biztosít a lebontó szervezetek, köztük számos védett faj számára.
Lelépő, Fotók: Pilisi Parkerdő