Ahogyan azt a Lelépő is megírta, egy évvel ezelőtt telepítették el először a kérészvédő fénysorompót az Árpád híd alá, hogy ezzel támogassák a dunavirágok rajzását.
Míg tavaly a magas vízállás és az esős időjárás megakadályozta a tömeges rajzást, idén a körülmények kedvezőbbnek bizonyultak. Dunavirágok tömegei lepték el a híd kivilágított részeit, ahogyan az a Kriska György, az ELTE Biológiai Intézet docense és az MTA Ökológiai Kutatóközpont Vízi Ökológiai Intézetének tudományos tanácsadója által közzétett videón is jól látható.
Elképesztő látvány volt a dunavirágzás
A szakember a közösségi oldalán úgy fogalmaz: augusztus 23-án a kérészvédő fénysorompó kék fényei várakozásaiknak megfelelően kiválóan működtek az Árpád hídnál.
„A rajzás fő szakaszában 9 órától 9 óra 20 percig óriási kérészcsóva alakult ki a kék lámpáknál, amely a vízfelszínt is elérte” – magyarázza. Hozzáteszi, így a kék fények által vonzott dunavirág nőstények le tudták rakni petéiket a folyóba, nem pusztultak el az Árpád híd száraz aszfaltútján.
Meglátása szerint a védőfények milliónyi kérészt mentettek meg.
Hungarikum a fénysorompó
„Ha csak 1 millióval számolunk, akkor is 10 milliárd forintnyi természetvédelmi kárt sikerült elkerülni azzal, hogy az egyenként 10 ezer Ft-os természetvédelmi értékkel bíró állatok nem repültek fel a hídra” – hangsúlyozza Kriska György. Megjegyezte, kollégiával, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont és az ELTE TTK munkatársaival fejlesztették ki a kérészvédő fénysorompó prototípusát. Ez az egész világon egyedül két helyen, Tahitótfalun a Tildy Zoltán hídon és Budapesten az Árpád hídon működik,
tehát egy igazi hungarikumról van szó!
A dunavirágzásról
Korábbi cikkünkben megírtuk, a dunavirágok a rajzásukat jellemzően az esti órákban kezdik meg és a folyóról visszaverődő fényt követik. Egy helyen tíz-tizenegy rajzás is megfigyelhető, melynek során
a nőstények végkimerülésig repülnek, a folyóba petéznek és elpusztulnak.
A hímek a párzást követően a felszínen vesztik életüket.
A dunavirágok szaporodását azonban a napjainkban jelen lévő fényszennyezés károsan befolyásolja, a mesterséges fények mágnesként vonzzák a nőstényeket, akik
így a parton lelik halálukat ahelyett, hogy a vízben leraknák a petéiket.
Hosszú ideig dolgoztak ennek a problémának a megoldásán az ELTE TTK Biológiai és Fizikai Intézetének, valamint az MTA ÖK Duna-kutató Intézetének munkatársai. Végül megalkottak ezt a bizonyos fénysoropót, amely a kérészeket a víz felszíne fölött tartja. Az eszközt 2016-ban az Ipolyon és a Rábán, 2019-ben Tahitótfalunál és tavaly Budapesten, az Árpád-hídon is elhelyezték.
Lelépő