Lelépő
Image default

Meglepő: a dunai kecskerákok egy dán étteremből származhatnak

A kecskerák hatékonyabb védelme érdekében tizennégy ország hatvanöt populációjának átfogó genetikai vizsgálatát végezte el egy nemzetközi kutatócsoport a MATE közreműködésével. A magyar minták elemzésekor nem várt eredmények születtek. A balatoni állomány illeszkedik ugyan a közép-keleti-európai állományokhoz, a dunai populációk azonban egy dán étteremből és török akvakultúrákból származó mintákkal mutattak kapcsolatot.

A kecskerák kutatásának háttere

Az elmúlt évtizedben az idegenhonos tízlábú rákfajok gyorsan terjedtek Európában. Emellett a kutatók és a természetvédelmi szakemberek egyre nagyobb figyelmet fordítanak az őshonos fajok védelmére. Ehhez azonban minél pontosabban ismernünk kell azok biológiáját, elterjedését és ökológiáját is.

Nemrégiben tizennégy ország hatvanöt kecskerák populációjának átfogó genetikai vizsgálatát végezte el egy nemzetközi kutatócsoport. A vizsgálatot Dél-Bohémiai Egyetem Halgazdálkodási és Vízvédelmi Intézete irányította. A cél az volt, hogy a rendkívül változatos morfológiai bélyegek alapján leírt fajok és alfajok közti kapcsolatokat feltárják. Ez a faj az európai édesvízi tízlábú rákfajok közül a legnagyobb elterjedési területtel rendelkezik. Emellett számos európai és ázsiai országban a legnagyobb mennyiségben fogott és akvakultúrákban előállított édesvízi tízlábú rák.

Természetes állományait számos veszély fenyegeti.

Sikeres kutatás során tárták fel az érdekességeket

A kutatás során sikerült meghatározni, hogy a kecskerák a Fekete-tenger térségéből, pontosabban Nyugat-Törökország területéről származik. Onnan terjedt el a tengerbe torkolló folyók vízgyűjtőjén. Később, a jégkorszakok idején a Fekete-tenger térségébe és az Anatóliai-fennsíkra húzódott vissza. Innen hódította meg a folyók torkolatvidékeit, idővel pedig a felsőbb szakaszokat – olvasható a Zoological Journal of the Linnean Society szaklapban közölt tanulmányban.

„Az átfogó kutatás során a balatoni és két dunai állomány genetikai mintáinak elemzésekor nem várt eredményeket kaptunk” – mutatott rá Dr. Weiperth András, a MATE Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézet Természetesvízi Halökológiai Tanszékének tudományos főmunkatársa, a kutatás résztvevője. A balatoni állomány szekvenciái illeszkedtek többi közép-kelet-európai állományhoz. A dunai populációk azonban egy dán étteremből és törökországi akvakultúrákból származó mintákkal mutattak kapcsolatot. Ez alapján kijelenthető, hogy egyes vizeinkben őshonos populációk élnek,

több természetes vízbe ugyanakkor számos (illegális) betelepítés történt ismeretlen genetikai eredetű állományokból.

Az is kiderült, hogy a korábban leírt Pontastacus fajok és alfajok helyett inkább egy kecskerák fajkomplexről (Pontastacus leptodactylus komplex) lehet beszélni, mivel morfológiájuk ugyan igen változatos, genetikailag azonban nagyon hasonló fajokról van szó.

Kapcsolódó