Tokody Klára a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen végzett, majd multinacionális cégeknél helyezkedett el kommunikációs szakemberként. Szenvedélyévé vált azonban a Balaton mondavilágának kutatása, aminek gyümölcse két gyönyörű kötet lett. A mondakincsek felleléséről, a Balaton esszenciájáról beszélgettünk és arról, miért tekint másként a magyar tengerre az, aki ismeri mesevilágát.
Mi inspirált arra, hogy kutatni kezd a Balaton mondakincsét?
Ahogy a legtöbb anyuka, az enyém is nagyon sokat mesélt nekem gyerekkoromban. De míg mások Grimm- és Andersen meséket mondtak, az én édesanyám az Árpád-házi királyokról mesélt. Ezért nekem az Árpád-házi királyok nem bemagolandó dátumok, hanem valódi hús-vér emberek:
hitéért harcoló király, férje megvakíttatását megbosszuló feleség, apja ellen lázadó ifjú.
Édesanyámhoz hasonlóan én is igyekeztem túllépni a Grimm-, Andersen-, Disney-világon. S amikor megvettük a balatoni nyaralónkat, arra gondoltam, helyi történetekkel tudnám legközelebb hozzájuk hozni a Balatont, hogy megismerjék ezt a varázslatos vidéket. Ezért kezdtem el keresni a balatoni meséket.
A balatoni mondavilág több, mint a tihanyi visszhang és a kecskeköröm legendája
Hol sikerült a legendák nyomára bukkanni? Milyen forrásokat találtál?
Először az igazi klasszikusok, Lipták Gábor Aranyhíd és Ezüsthíd című gyűjteményét és Eötvös Károly Balatoni utazásait olvastam. Aztán lassan elkapott a lendület: keresgéltem régi folyóiratokban, az Arcanum adatbázisában, egy másik balatoni blogger ajánlotta az Ethnographiát, ezt a néprajzi folyóiratot, aminek 1916-os számában remek sztorikra bukkantam. De vannak mondák, amiket könyvtárban találtam, megrendeltem antiváriumból régi könyveket, és elkezdtek ismerősök, a blogom követői is hozni történeteket, forrásokat.
Sokat kirándulunk a Balaton környékén, és szép lassan a kirándulásinkra is kezdtem más szemmel nézni. Ezek is potenciális monda-források lettek: kutattam települések honlapjain, nyitott szemmel jártam falumúzeumokban, sőt még tanösvények tábláin is bukkantam mondákra.
Milyen izgalmas helyszínek és legendás alakok vannak jelen a Balaton mondavilágában?
A Csodák tava című könyvben 48 monda olvasható, de körülbelül még ugyanennyit gyűjtöttem már össze, csak még nem tudtam ezeket papírra vetni. Szóval rengeteg izgalmas sztori van: a Keszthelyi-hegységben élő vadleányok derekán egyetlen kendő volt csak, keblüket csak aranyhajuk fedte, és szirén énekükkel elcsábították a halászlegényeket a Szerelem dombra, hogy soha többet ne halljon róluk senki.
A Balaton születését egyesek óriásoknak tulajdonítják, mások sárkányoknak,
Szent Pálnak, II. András királynak, egy részeges pásztornak… Krisztus urunk lábnyomát láthatjuk a zamárdi szamárkövön, Szent István kardját a badacsonyi barlangok mélyén őrizték a táltosok, míg Koppány teste Balatonföldvár fölött, a Nezde hegyen nyugszik…
Magával ragadó történetek, életre kelő történelem
A kutatás során melyik balatoni legenda nyűgözött le leginkább?
Természetesen gyerekkoromból adódóan engem az Árpád-kori mondák varázsolnak el leginkább. Törökkoppányban például némák a békák, mert Szent István félt, hogy nem hallja tőlük a közeledő Koppány hadseregének patadobogását, és ezért némaságra átkozta őket.
Így immár ezer éve némák a békák Törökkopányban.
Végül miután találkoztak, és Sólynál legyőzte Koppányt, a felnégyelés első lépését, a lefejezést saját kezével és kardjával végezte el Veszprémben. Azóta is Fejesvölgynek nevezik azt a részt, ahol az Állatkert egyik része található. Ezek után átugrott Somogyvárra, ahol a Szentesica forrásban lemosta kezéről a rokonvért. Kardját halála után a badacsonyi barlangokban őrizték a táltosok. Nem is gondolnánk, hány királyunk fordult meg a Balatonnál, és mennyi izgalmas történet esett itt meg velük.
A blogodon számos balatoni úticélt mutatsz be. Hogyan kapcsolódnak ezek a helyszínek a legendákhoz?
Mielőtt bárki elindul egy kirándulásra, érdemes megnézni, hogy nincs-e egy monda, ami a településhez, nevezetességhez kapcsolódik. Egy-egy kirándulás így nem csak lépésszámot, jó levegőt és panorámát nyújt majd, hanem a vén Balaton egy-egy új arcát: Fenékpusztán nem csak Valcum római romjait, de a római írnok házsártos felségét, Dubiát is látni fogja a látogató.
Köveskál fölött a Fekete-hegynél tudni fogja, hogy mentette meg a töröktől Rosszseb János a magyar asszonyokat. A Csobáncon máshogy néznek a virágokra, mert azok a várkapitány, Gyulaffy leányainak virágai, amiket egy egész labanc sereg nem tudott elpusztítani. Ezekre a kapcsolódásokra a Csodák tava könyvben is felhívom a figyelmet a mondák végén.
Értékmentés a mondavilág mentén
Mit gondolsz, miért fontosak a balatoni legendák a mai gyerekek és felnőttek számára?
Ahogy számomra az Árpád-házi királyok történelmi dátumok helyett valóságos élő személyek, ugyanígy, ha megismerjük a Balaton környékének gazdag mondavilágát, egészen máshogy fogunk tekinteni a magyar tengerre: nem csupán pár földrajzi adat lesz, nem csak egy 77 kilométer hosszú, 3 méter átlagos vízmélységgel rendelkező tó. Hanem a Balaton egy élő személy lesz, aki megszületik, felnőtt ifjúként szerelmes lesz. Féltékeny, csalódik és bosszút liheg. Csodákat él át, harcol és elbukik, vagy éppen diadalt arat. Ezt az ezerarcú Balatont ismerhetjük meg. Tudni fogjuk, kinek a könnyeiből született, hogy került bele kecskeköröm, ki veszett bele, milyen reménytelen és beteljesült szerelmeket látott a tó, milyen csodák történtek a partján.
Hogyan tudnak a mondák és legendák hozzájárulni a gyerekek identitástudatának kialakulásához?
„Egy fa is akkor nő magasra és virágzik, ha mélyre nyúlnak a gyökerei. Gyermekeink is akkor lesznek határozottak, akkor alakul ki erős identitástudatuk, ha megismerik gyökereiket. Ebben segítenek a mondák, melyek régmúltunk emlékei a mese csillámporával bevonva.”
Egészen kicsiknek szóló balatoni történetek jöhetnek hamarosan
Milyen további terveid vannak a balatoni legendák népszerűsítésével kapcsolatban?
Fontosnak tartom, hogy ezek a mondák minél több korosztályhoz és minél több emberhez eljussanak. Míg a Csodák tava monda- és legendagyűjtemény a 10 év fölötti gyerek- és felnőtt korosztályt célozza meg, a Mina és Vidi az óriások nyomában című meseregény a 4-8 éveseknek szól. Ebben két tündér ered egy régi balatoni monda nyomába, ami óriásoknak tulajdonítja a Balaton keletkezését.
Várhatón összel jelenik meg a szintén hasonló korosztályt megcélzó Mina, Vidi és a balatoni vasszörny rejtélye című kötet, de
már tervben van a 2-5 éveseket megcélzó versgyűjtemény és a felsősöknek szóló kalandregény.
És mivel különbözőek vagyunk, valakire a szavak hatnak, másokra a vizuális alkotások, megint másokra a zene, ezért folyamatosan keresem a lehetőségeket, hogy különböző művészeti ágakkal összefogva mutassam be a Balaton fanasztikus mondavilágát. A tündérek könnye című mondából víziszínházi előadás készült a Veszprém-Balaton Európa Kulturális Főváros támogatásával 2023 nyarán, melyeket Balatonalmádiban, Györökön és Bogláron adtak elő a Balaton vizén.
A mondák és legendák festőket ihlettek meg, a festmények jártak már többek között Fonyódon, Zamárdiban, Siófokon. Magyar rádiócsatornákon, YouTube-on és Spotify-on hallható Horváth Linda szerzeménye, a Balaton és a sárkány monda ihlette Balaton. Ezen felül könyvbemutatókon, könyvtári gyerekprogramokon, előadásokon (pl. a TEDxBalatonon Balatonfüreden) is népszerűsítem a témát. És nem szabad elfeledkezni a tiktokról sem, ahol nagyon büszke vagyok rá, hogy van több 100 ezer fölötti nézettségű videóm is. Folyamatosan keresem a lehetőségeket ilyen együttműködésekre.
Lelépő