Nyílt napot tartanak a bakonybéli Szent Mauríciusz Monostorban jövőhét szombaton. A látogatók elől máskor elzárt terekbe és az ott dolgozó szerzetesek mindennapjaiba is betekinthetnek az érdeklődők, akik megnézhetik a bronzműves- és könyvkötőműhelyt is.
Megnyílnak a kapuk Bakonybélben
Közös imádság, vezetett séták, ismerkedés a szerzetesi műhelyekkel, a monostor épületével, középkori térzene, barokk zenei kincsek, kézműves foglalkozás. Akár egész nap is kapcsolódhat a monostor életéhez, aki július 1-én ellátogat Bakonybélbe.
Több éves hagyomány már, hogy a Monostori Nyíltnapon kitárják a kapuikat a műhelyek, az egyébként látogatók előtt elzárt terek vezetéssel látogathatók, templomi koncertekre várják az érdeklődőket. Ebben az évben a zenei programokat a Veszprém -Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa projekt támogatja, hisz a monostor csatlakozott a Kultháló bázisok sorához.
A Sub Rosa Régizene Együttes rendhagyó térzenéje a parkban közös sétára hív. Szovák Petra és a korhű hangszereken játszó Simplicissimus Ensemble a 18. század eleji barokk zene sokszínűségét vonultatja fel.
Gazdag történelemmel, szívmelengető legendával rendelkezik a monostor
Mint ismert, a már az őskorban is lakott bakonybéli völgyben Szent István alapított szerzetesi közösséget 1018-ban.A Bajorországból érkező Szent Günter, aki Gizella révén a király rokona volt, remeteközösséget hívott életre.
A völgyben kunyhókban és barlangokban élő szerzetesek mindennapjait az imádság és a munka, a magány és a találkozások ritmusa alakította. Ehhez a közösséghez csatlakozott később,
1023 körül a Velencéből érkezett Szent Gellért is, aki hét évet töltött a monostorban.
A legenda szerint a Szentkútnál imádkozó, olvasó Gellért kunyhójába előbb egy szarvasborjú, utóbb pedig egy farkas költözött. A szent közelében az állatok békességben éltek együtt. Bakonybél kezdettől fogva a békesség, a kiengesztelődés helye,
a csendes belső úton megtalált harmónia, lelki integritás közvetítője.
A II. világháború pusztítása után a pártállam kiépülésének folyamata a szerzetesrendek feloszlatását hozta magával. 1950-ben a történelemben immár harmadszor kellett a szerzeteseknek elhagyniuk a monostort. A rendszerváltozást követően az épületbe 1998-ban térhettek vissza a szerzetesek, akik megszépült környezetben élhetik életünket Szent Benedek szellemében, az imádság és munka ősi életformájában.
Lelépő, fotók: Szent Mauríciusz Monostor hivatalos facebook oldala