Eltűntnek hitt, értékes festmények kerültek elő és tértek haza Magyarországra. A Virág Judit Galéria őszi aukcióján Berény Róbert 1929-ben készült lappangó főműve lesz az egyik legnagyobb szenzáció. A karácsonyi csendélet létezéséről ugyan tudtak a kutatók, hollétét azonban idáig titok övezte. Ugyancsak a Virág Judit Galéria aukciós kiállításán pillanthatja meg először a hazai közönség Schönberger Armand “Akt tájban” című festményét, amely több évtizedes kallódás után Párizsból érkezik Budapestre. A magyar közönség az október 3-án nyíló és két hétig ingyenesen látogatható kiállításon láthatja először a kivételes műveket.
Berény Róbert “Csendélet és karácsonyfa” című festménye az ünnepelt festő egyik legkiforrottabb és legtermékenyebb korszakának kiemelkedő alkotása. Létezéséről tudtak a szakértők, hiszen 1930-ban – amikor még a festék is alig száradt meg a vásznon – kiállították, továbbá fennmaradt róla egy archív fotó, valamint egy reprodukció a Magyar Művészet című folyóiratban. Csakhogy maga a festmény száz éve eltűnt a gyűjtők és a művészettörténészek radarjáról, a nyomozás pedig információk hiányában reménytelennek tűnt.
Hatalmas művészettörténeti szenzáció, hogy a kép előkerült: a Hollandiában élő jelenlegi tulajdonosa a Virág Judit Galériában jelentkezett. Kiderült, hogy a festmény Berény Róbert egyik ismerőse révén került Amszterdamba és 1933-tól egy műkereskedést vezető férfi birtokában volt. A jelenlegi tulajdonos tőle örökölte a képet. A Csendélet és karácsonyfa című olajfestményre 30 millió forintos kezdőáron licitálhatnak a gyűjtők a Virág Judit Galéria október 18-i őszi aukcióján.
Még nagyobb meglepetés Schönberger Armand szintén 1930 körül készült mesteri képe, az “Akt tájban”, amelyről egyáltalán nem tudott a művészettörténet, pedig az art deco egyik hazai gyöngyszeméről, a festő egyik remekművéről van szó. A festmény Párizsból került haza, hogy a Virág Judit Galéria aukcióján szerepeljen.
A kikiáltási ár 12 millió forint, a becsértéke pedig 30 millió forint.
Berény Róberthez hasonlóan Schönberger Armand is a 30-as években érte el művészi csúcspontját. Ekkoriban zajos sikereket aratott mind közönség, mind a kritikusok körében, akik nem győzték dicsérni a konstruktív formalátását, kifinomult színvilágát és modernségét. A most előkerült festményen a nőalak, mint egy alabástromból formált gyönyörű szobor jelenik meg a természet ölelésében.
Lappangó festményként tartották számon Batthyány Gyula “Színpompás táncosnő, 1933 körül” című festményét. Az arisztokrata származású, a legelőkelőbb társasági körökben járatos művészt imádták a nők és ő is imádta a hölgyek szépségét. Színésznők, táncosnők, diplomatafeleségek és írónők is boldogan ültek modellt a jóképű művésznek. “A legszebb magyar nők portréfestője” még szépségápolási- és sminktanácsokat is adott a lányoknak, asszonyoknak. A jól felismerhető stílusjegyekkel dolgozó Batthyány Gyula népszerű a gyűjtők körében és egyre-másra kerülnek elő alkotásai.
A színpompás táncosnő festménye nem csupán a harmincas évek mondén nőideáljának lenyomata, hanem az életmű különleges, párját ritkító darabja, amely 16 millió forintos kikiáltási árról indul az október 18-i aukción
„Mindig hatalmas öröm, amikor eltűntnek hitt, lappangó képeket tudunk hazahozni Magyarországra, vagy egy elismert hazai alkotó korábban ismeretlen művét mutathatjuk be. A mostani aukció, valamint az azt megelőző, október 3-án nyíló kiállítás lehetőséget ad a művészet rajongóinak és a nagyközönségnek arra, hogy először láthassák ezeket a kivételes alkotásokat. A képekben az elmúlt egy évszázadban kizárólag a tulajdonosaik gyönyörködhettek” – mondta el Kelen Anna, a Virág Judit Galéria művészettörténésze.
A Virág Judit Galéria őszi aukcióját megelőző tárlata október 3-17. között nyitvatartási időben ingyenesen fogadja a látogatókat. A három “ismeretlen” mű mellett többek között olyan nagyságok alkotásai is szerepelnek a kiállításon, mint Rippl-Rónai József, Czigány Dezső, Egry József, Scheiber Hugó, Vaszary János, vagy Mednyánszky László.
Lelépő