A Magyar Nemzeti Múzeum Temetők az űrből elnevezésű programja keretén belül ismeretlen temetőket kutatnak a Szent István Király Múzeum régészei műholdak segítségével – írja a székesfehérvár.hu.
A technológia lényege, hogy megfelelő időjárási és fényviszonyok között zöld gabona esetében jól kirajzolódik, hogy mely területen található temető, illetve az egyes temetőn belül hol helyezkednek el a sírok.
Az egykor megbolygatott föld, azaz a sír helyén a gabona élénkebb, erősebb zöld, ugyanis a lazább szerkezetű föld vízgyűjtőként működik, amit a növényzet jobban kedvel. Azon sírok határozhatók meg legjobban, amelyeket mélyre ástak, azaz mélységük meghaladja az egy métert. Érdekesség, hogy a mély sírok egyben korszakot is jelölnek.
Például a két méter mélyen elhelyezkedő sírok a népvándorlás korára jellemzők.
Ilyen fotók alapján kezdték meg Szücsi Frigyes régész vezetésével a feltárási munkálatokat Székesfehérvár és Aba határán egy magánkézben lévő szántóföldön. A műholdkép alapján a jelzett területen négy-ötszáz sírhellyel rendelkező temető, ettől pár száz méterre pedig egy kisebb temető található.
Szücsi Frigyes elmondta, hogy a nagyobb temetőben két sírt bontottak ki és végezték el a régészeti feltárást.
A leletanyag alapján a két sír közép avar kori.
Már a feltárás vége felé jártak augusztus huszonötödikén, amikor a délutáni órákban egy szablya alakja kezdett kirajzolódni az egyik sírban. Szablyákat egész Magyarország területén ritkán tárnak fel sírokban, de Fejér vármegyére ez még kevésbé jellemző. Utoljára Fülöp Gyula, a múzeum elhunyt avar koros régésze tárt fel Kajászó-Újmajor lelőhelyen 1979-ben hasonló sírt.
Szücsi Frigyes elmondta, hogy a korabeli avar sírokban általában lándzsákat, íjakat találnak, ezért a szablya már önmagában is jelzés értékű, hogy magasabb rangú ember nyugszik az adott sírban.
Ráadásul e sír halottját aranyozott bronz varkocsok díszítették, valamint préselt bronz övdísszel rendelkezett.
A díszöv is rangot jelez az adott korban.
A szablya kivétele a legnehezebb művelet, mivel a korrodálódott anyag könnyen széteshet, ezért a fegyvert Teker László önkéntes munkatárs, asztalos által előállított speciális kalodával emelik ki a körülötte lévő földdel együtt, hogy később a restaurátor-műhelyben a szakemberek feljavíthassák. Ez azért is fontos művelet, mert a szántóföldek alatt lévő fémek az utóbbi korok vegyszeres mezőgazdasági kezelései miatt rossz állapotban vannak.
Lelépő