900 millió forintos beruházás valósult meg a pécsi ókeresztény sírkamrák környezetében. A fejlesztéseknek köszönhetően a látogatók a nemcsak 4. századi tárgyi emlékeket vehetik szemügyre, de a római kori Pécsről is élményeket szerezhetnek a mai kor legmodernebb eszközeinek segítségével.
Az ókeresztény sírkamrákról
Pécs római kori elődje, Sopianae késő római ókeresztény temetője 2000-ben került fel az UNESCO világörökségi listájára. A feltárt leletegyüttes építészetében és falfestészetében rendkívül sokoldalúan és összetetten szemlélteti
a római birodalom északi és nyugati provinciáinak korakeresztény temetkezési építészetét és művészetét.
A Világörökség Bizottság értékelése szerint a 4. századi ókeresztény kápolnák, a temető és annak festett sírkamrái építészeti és művészeti szempontból is egyedülálló bizonyítékai egy különleges történelmi folytonosságnak. Átfogja és összeköti a Római Birodalom 4. századi hanyatlásától a Frank Birodalom 7. századi hódításáig terjedő időszakot.
A baranyai megyeszékhelyen 1782 óta több száz téglasír, több tucat kőből és téglából épített kisebb sírkamra, valamint nagyobb méretű temetői épület került elő. Egy részük festett, belső tereiket bibliai jelenetekkel és szimbólumokkal díszítették.
Ez tovább növeli egyediségüket, egyetemes kulturális értéküket.
Hatalmas beruházás zárult most le
A nagyrészt helyreállított, ezért látogatható föld alatti és a földfelszíni építmények megőrizték a késő római temető hangulatát. A 2005/2006-ban végzett ásatásokat követően a korábban már bemutatott és az újonnan feltárt emlékeket a 2007-ben megnyílt Cella Septichora Látogatóközpont fogja össze.
A Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (Ginop) pályázatán még a korábbi, fideszes városvezetés által elnyert, csaknem
900 millió forintos támogatással megvalósuló projekt során három helyszínen végeztek fejlesztéseket.
A beruházások részeként új, modern fogadóépületet emeltek a pécsi székesegyháztól délre, a Szent István tér sarkán elhelyezkedő római kori Ókeresztény Mauzóleum fölé. A könnyebb megközelíthetőség érdekében tereprendezést hajtottak végre és modernizálták a műemlék gépészetét.
A fejlesztés keretében a szintén a bazilika közelében található Cella Septichora teljes gépészetét, szigetelését is megújították. Ez a járófelszínen üvegtetővel fedett hétkaréjos temetkezési épületet jelenti. A pécsi Apáca utca 8. szám alatti örökségvédelmi építmény védelmét is elvégezték a forrásból.
A Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) közgyűjteményekért és kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkára szerint kivételesen sikeres és eredményes beruházás valósult meg a pécsi ókori sírépítmények környezetében.
Vincze Máté úgy véli, a fejlesztéseknek köszönhetően a látogatók a nemcsak 4. századi tárgyi emlékeket vehetik szemügyre. A római kori Pécsről is élményeket szerezhetnek a mai kor legmodernebb eszközeinek segítségével, bepillantást nyerhetnek a kereszténység korai szakaszába.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a honfoglalás előtti időkben a Kárpát-medencében, így az ókori Pécsen élő korai keresztényeket is „eleinknek tekintjük”. Ők a „hitüket életük árán is őrizték”, s velük a kereszténység a „21. századi magyarokat is összeköti” – fogalmazott.
Hangsúlyozta: a pécsi régészek több évtizedes munkájának köszönhetően kijelenthető, hogy
Pécs az európai keresztény kultúra egyik bölcsője volt.
Meglátása szerint az az örökségül kapott tárgyi emlékekkel és az általuk közvetített szellemi értékekkel való a legmagasabb szintű felelősségvállalásra kötelez. A helyettes államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy a kora keresztények nemcsak lenyűgöző épületeiket, műveiket és kultúrájukat hagyták örökül.
Annak az üzenetét is, hogy a „hit és a hagyományok megtartása fontos” és a jövő záloga.
Lelépő, forrás: MTI, fotók: MTI, Györkő Zsombor, Internet