Huszonnégy évvel ezelőtt, 2001. december 16-án került fel az UNESCO világörökségi listájára a Fertő-táj, vele együtt a Fertő tó is. Egy olyan különleges természeti és kultúrtáj, amely nemcsak Magyarország, hanem egész Közép-Európa egyik legértékesebb kincse.
A mintegy húszezer éves Fertő Közép-Európa harmadik legnagyobb állóvize, és egyben Európa legnyugatabbra fekvő sztyepptava. Különlegességét az is adja, hogy két ország osztozik rajta:
nagyobb része Ausztriához, kisebb hányada Magyarországhoz tartozik.
A magyar oldalon a Fertő-Hanság Nemzeti Park, az osztrák területeken pedig a Neusiedler See-Seewinkel Nemzeti Park óvja a tájat. Már maga a név is sokat elárul: a „fertő” szó egykor mocsaras, sáros, agyagos területet jelentett, és ez a jelleg ma is érezhető, hiszen a tó vízfelületének jelentős részét sűrű nádas borítja.
A nádasok pedig Európa egyik legjelentősebb madárélőhelyét rejtik. A Fertő ugyanis a Kárpát-medence egyik legfontosabb fészkelő- és vonulóhelye, ahol a madárvilág szinte páratlan gazdagságban van jelen. A nádasokban telepesen költ a nagy kócsag, amelynek
itt található az egyik legnagyobb európai állománya,
de ugyancsak jellemző a vörös gém és a kanalasgém.
Tavasszal és nyáron nyári ludak és üstökösrécék családjai lepik el a part menti területeket, míg a barna rétihéja vadászó alakja szinte állandó része a tájnak. Az elmúlt években a rétisas is visszatért fészkelni, télen pedig a sasok és vadlúdcsapatok látványa teszi igazán különlegessé a vidéket.
A vonulási időszakban a Fertő valódi madárforgalmi csomóponttá válik.
Vetési ludak, nagy lilikek tízezres csapatai pihennek meg itt, miközben a récefajok szinte teljes európai palettája megjelenik. A sekély, szikes partszakaszokon olyan ritka madarak is felbukkannak, mint a gulipán, a gólyatöcs vagy alkalmanként a széki lile. Az északi tundrákról érkező partimadarak – például a kőforgató – szintén megállnak ezen a különleges átmeneti élőhelyen.
A Fertő-táj azonban nemcsak madárparadicsom. A környéken csertölgyesek és molyhos tölgyesek váltják egymást, kosborfélék virágoznak, ritka lepkefajok és kétéltűek élnek itt. A tó keleti partján, Mekszikópusztán található a védett ürge legnyugatibb hazai előfordulási helye, ami újabb bizonyítéka annak, milyen sokszínű élővilág kötődik ehhez a tájhoz.
A Fertő természeti értékei ma is felfedezhetők: a sarródi Kócsagvár, az Eszterházy-madárvárta, az öntésmajori Hanság Élővilága Kiállítás vagy a fertőújlaki bemutatóhelyek mind segítenek közelebb hozni ezt az érzékeny ökoszisztémát.
A tanösvények gyalogosan, a Vízi rence tanösvény pedig kenuból járható be, így a látogatók valóban a táj részévé válhatnak.
Lelépő